Jobb lenne, ha a zöld sáv jelzésnek nem a füves területen kellene átvágnia. Meg kellene teremteni a zavartalan gyalogos és kerékpáros összeköttetést a Vérmezővel.

A kertet két oldalról fojtogatja az állandó forgalom, autó-busz-villamos, napközben egymás hangját se hallani a zajban - a forgalmat lassítani/korlátozni, a zajt csökkenteni kell! A gyalogosok itt-ott félemetesen közel kényszerülnek az Attila út forgalmához - biztonságos távolságot és/vagy sebesség-korlátozást a Petőfihez! A funkció nélküli épített környezet (pavilon az egykori színkör helyén) visszazöldítése vagy funkcióval felruházása sokat dobna a Krisztina térhez közeli oldalon. A Horvát Kert a DK-i végén az X-kereszteződéssel el van vágva a további zöldterületektől - a Krisztina körút és az Attila út forgalmát egymás mellé terelve lehetne nagyobb, összefüggő zöldteret nyitni a gyalogosok, biciklisek számára. Az É-i oldalon a Pauler utca zöldítésével lehetne “összenyitni” a Vérmezővel.

Tisztelt Tervezők! A Horváth-kertben található játszótér megérett egy alapos felújításra. Esetleg további játékokkal a területét is bővíteni lehetne. Pont a játszótérnél van a park leginkább lejtős része, ide lehetne különféle csúszdákat telepíteni, úgy mint, ahogy a Gellérthegyen is csinálták. Jó lenne, ha a játszótér mellé telepítenének egy nyilvános (akár automata) illemhelyet is. Jelenleg a játszótéren tartozkódok csak a Márai Könyvtárba vagy a környékbeli vendéglátóipari egységekbe tudnak bekéredzkedni, ha a mosdót szeretnék használni. A park járdái töredezettek, sok helyen négyzet alakú betonlapokból vannak kirakva. Ezeken kisgyerekkel, babakocsival közlekedni nehéz, balesetveszélyes. A pavilon alatti illemhely üzemeltetését bízzák profikra, ne a pavilon üzemeltetőjének dolga legyen. Egyetértek azzal, hogy a park két oldalán futó forgalom miatt szinte állandóan nagy a zaj. Nem tudom, hogyan lehetne ezt csökkenteni, mert a kerület két kiemelkedően forgalmas útvonala halad itt, de tényleg jó lenne erre valami megoldást találni, mert akkor a park is megtelne élettel. Jelenleg leginkább csak közlekedő útvonalként funkcionál illetve a játszóteret használják, de a többség azt is csak azért, mert épp nincs idejük, kedvük elmenni a Vérmezőre. .

A parkok közösségi tervezéssel történő átalakításának első lépése lehetne közösen megkeresni a park identitását a park történetének ismeretében. Itt ez a Horváth család és a1937-ig itt állt a Budai Nyári Színkör, de később ez több réteggel bővült. A park eredeti terveit Räde Károly készítette, az ő szakértelmét dicséri a gondos növényválasztás. A Rade féle terven látható, hogy az 1928-ban is forgalmas utak mellett cserje védelmet is alkalmazott. Itt látható az alaprajz https://zoldkalauz.hu/horvath-kert Az Alagút utca felöli szökőkutas parkrész kortárs kerttörténeti jelentőségű, Dalányi László tervezte, most is jó állapotban van, bár kissé átalakítva az eredeti tervet, mert a burkolatot 1998 óta átszeli a kerékpárút. Két zeneszerző,Haydn és Chopin szobra is a park szélén áll, a déli oldalon újabb szobor Szent János található. a játszótér közelében utalva arra, hogy ez a rész Szent János tér volt – ezek is az identitás részei. Kapcsolódik a térhez Márai Sándor emléke is A park Alagút utcai oldalát átalakították, a régi rézsűbe rejtett WC helyett új pavilon épült Déryné 2010-ben felállított szobrával. A pavilont több hasznosítási próbálkozás ellenére kevesen használják, ehhez képest elég nagy. Az már ízlés dolga, hogy anyaghasználatán, színein is lehetne gondolkozni – azon is, hogy a közeli patinás cukrászda neve mennyire határozza meg az identitást. A parkon belüli intimebb pihenő terek növelése, növényekkel való védelme megfontolandó (a környéken 60 % feletti az idősek aránya). Kiemelten fontos az egyre melegebb nyarak miatt az automata öntözés az ilyen méretű parkban, így kialakulhat az oázis hatás, a minőségibb parkhasználat az így lehetséges intenzív parkfenntartásnak köszönhetően.

A rendkívüli forgalom miatt inkább a zöldítést szorgalmaznám. Egy növényekben gazdag oázis a szmog és a zaj okozta stresszt ellensúlyozná. A játszóteret valóban karban kell tartani, de a bővítésével nem értek egyet. Túl sok minden épül be mostanában a Naphegyen és a városban, alig marad önmagért szép, zöld terület. Kényszeresen funkciót adnak minden négyzetcentinek, ahol leginkább fém és műanyag monstrumokon lehet tornázni vagy játszani. A pavilon, mivel ott van, működhetne közösségi térként, mely köré lassan egy hangulatos, kávézóktól, galériáktól színes negyed is kialakulhat.

A Horváth-kert amióta ismerem, egyre csak beépül. A Haydn-szobor volt az első, a támfalas karéjjal, aztán jött a villamosmegálló sarkán az egyre bonyolultabb és költségesebb pavilonok sora. Lett azután a sakkasztalok sora, a játszótér bővítése. Ma már alig van zöld - szomorú. Öntözni kéne, dúsítani a füvet, a bokrokat

Én full leszedném a bringás funkciót a járdákról és a parkból. Haladjanak irányhelyesen az úton - biztonségosan elválasztva a gépkocsiktól. A park pedig legyen a gyalog közlekedő, pihenni, analogni, futkorászni vágyóké. A Krisztina krt - Alagút utca sarki üvegbódét pedig el kell bontani. Évek óta cserélődő, bezáró, vegetáló vállalkozások temetője. Kipróbálták, nem jött be. Dózer!

A parkban időzve az autósforgalom zaja és látványa zavaró számomra. További ülőhelyek kialakítását is javaslom. Még több intimitás, még több növény.

Hosszú, keskeny, zöldfelület kétoldalt erősen terhelt közúti közlekedéssel, emiatt erős a vizuális és a zajterhelés. Javaslatom: 1. Az Attila út kerüljön egyirányúsításra Észak felé, megtartva a 2 nyomsávot. Észak felöl csak azok a gépjárművek hajthassanak be, amelyek célpontja az Alagút utcáig található, illetve az alagútba kívánnak behajtani. 2. A Krisztina krt. kerüljön egyirányúsításra az Alagút utcától Dél felé.3. A Krisztina krt. villamosjáratát meg kellene szüntetni, helyette -az új forgalmi rendnek megfelelően- elektromos buszokat kellene beiktatni. A javaslattal elérhető eredmények. 1. A Horváth-kert déli része alatti közúti átlós kereszteződés megszüntethető. 2. A villamos laállításával a pályatest területe hasznosítható, valamint a zöldfelületbe történő beágyazása kiiktatható. 3. A Horváth-kert zöldfelülete a déli irányba, valamint a megszűnő forgalmi sávok és villamos pályatestek miett növelhető, mintegy 50-80 %-kal. 4. A kerékpárút részére adódik új nyomvonal. 5. Az útak oldalán 1,5-2 méter magas zöldsáv telepítésével a forgalom mozgási és zajterhelési károsítása csökkenthető. 6. A déli irányba megnövelt züldfelület (lakótömbig) lehetőséget biztosít - egy gyalogos felüljárón keresztül- a balesetmentes, nyogodt kapcsolat kialakítására a Tabánnal. zöldfelülete 50-80 %-kal megnövelhető

A legfontosabb a forgalomcsillapítás - az Attila úton a sebesség csökkentendő, ha sikerül végre lezárni a Lánchidat, akkor a Mészáros utca megoldódik. A Krisztina körúton pedig érdemes lenne megfontosni, hogy a Dériné és a templom közötti rész legyen sétáló, vagy forgalomcsillapított. Ez megintcsak csökkentené a zajterhelést. Az attila út felúőli oldalon kellenének bokrok, hogy visszafoig

A pavilont ha ennyire sikertelen a piaci alapú hasznosítás, akkor közösségi funkcióval kellene felruházni. Az összezsugorodott Attila úti Önkormányzati iroda akár ide is elférne vagy inkább a Bem6 Kultúrháznak lehetne foglalkozási helyszíne.Már megszoktam, de teljesen érthetetlen volt az az óriási falszakasz a Haydn szobornál, lehet az Ördög-árok miatt van funkciója is, ha nincs akkor fölösleges a zöld térbe.

Alapvetően egyetértve az előttem szólókkal, én nem bánnám, ha lenne egy barátságos beülős hely a mostani pavilon helyén - ez jelenlegi formájában erre alkalmatlan, így tényleg csak “giroszost” lehet kihozni belöle. Bicikliutat sehol sem a gyalogközlekedés kárára építenék, főleg nem egy belvárosi parkban, így azt én is kivenném.