November 20-án már a nyolcadik tervezési alkalmat tartottuk a Cholnoky-lakótelepen. A találkozó célja az volt, hogy az előző négy alkalom eredményeit egy térképre rajzoljuk, és megnézzük, milyen feladatok állnak még a közösségi tervezés előtt.

Az alkalom különlegességét végül az szolgáltatta, hogy sok új résztvevő látogatott le rá, nagyrészt az Ady Endre utca 75. lakói, akik a korábban megtárgyalt kutyafuttató kapcsán szerették volna a félelmeiket tolmácsolni. Az alkalom menetrendje ezért végül úgy zajlott, hogy bemutattuk a közösségi tervezés eddigi eredményeit, majd megtárgyaltuk a felmerült kutyás kérdést. Az alábbiakban is ezt a sorrendet követjük a beszámolónkban.

A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS EDDIGI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE

Az eddigi eredmények prezentációjához a lakótelep térképére rakott pauszpapírt használtuk, amin különböző színekkel szerepeltek a különböző témák, és az ezekhez kapcsolódó beavatkozások. Az alábbiakban szintén témák szerint haladva mutatjuk be az elhangzottakat.

Járdák, ösvények

Meglévő járdafelületek felújítása

Több helyen található töredezett, rossz állapotú járda, ebből a bejárás során néhány pont fel is lett tüntetve a térképen. Ezeket javítani kellene (és gyakori kérés volt az intenzívebb fenntartás, takarítás is).

Egyes kitaposások burkolattal történő ellátása

Több olyan erős kitaposás található, amit láthatóan folyamatosan használnak az ittlakók, és amiket érdemes burkolattal ellátni. A bejáráson azt is megállapítottuk, hogy ezek nagy részét nem szabványos járdaként (1,2 m-es szélességgel) érdemes kialakítani, hanem elegendő lehet beton járólapokból megépíteni, hiszen az igénybevételt ez is kielégíti.

Parkolás

• A lakótelepen problémát jelent a parkolás, de könnyű megoldást sajnos a közösségi tervezés sem talált erre. A lakótelep építésekor körülbelül negyedennyi autó volt, és a kapacitás növelése csak zöldfelületek kárára vagy többszintes parkolók építésével lenne lehetséges. Előbbi elvetésre került, hiszen a lakótelep legnagyobb értéke a zöld; a többszintes parkolók építése pedig rendkívül költséges megoldás, ráadásul – mivel a parkolási gondokat a feltételezések szerint részben lakótelepen kívülről történő „beparkolás” okozza – a megnövekvő kapacitások valószínűleg csak még több autót vonzanának ide.
• A parkolási övezetbe vonás lehetőségével a közösségi tervezés résztvevői nem szimpatizáltak.
• Mivel általában vannak szabad parkolóhelyek a lakótelepen belül, csak időszakonként más és más helyen, ezért egy – akár a belvárosban most tesztüzembe helyezetthez hasonló – okos rendszer segíthetné a helyieket, hogy ne kelljen parkolóhelyet keresve autózniuk körbe-körbe.
• A helyiek tapasztalatai szerint sok olyan autó található a lakótelepen, aminek csak a hosszú távú tárolását oldják meg itt. Erre megoldást jelenthetne, ha a város határán létrejönne egy olyan parkoló, amit a veszprémiek erre a célra igénybe vehetnek.
• Ami pedig a konkrét javasolt beavatkozásokat illeti: az előzőekből kifolyólag főként olyan területeket találtunk, amelyeket jelenleg is parkolásra használnak, és amiket megfelelő burkolattal kéne ellátni, vagy esetleg némi átalakítással több autó számára átalakítani.

Szelektív szemetesek

• A szelektív szemetesek környezete sokszor válik szemetessé, részben a helytelen használói szokások miatt, részben viszont a nagyobb kapacitásigény miatt. A fő javaslat nem tervezési kérdés: a gyakoribb elszállítást kérték ugyanis a közösségi tervezés résztvevői (megjegyezve ugyanakkor, hogy a hamarosan életbe lépő új flakonvisszaváltási szabályok miatt várhatóan a műanyaghulladék mennyisége is csökkenni fog).

• Javasolták a szelektív szigeteken a hulladék űrtartalmát csökkentő üvegnyomók (és esetleg más hasonló célú eszközök) kihelyezését, a használatot bemutató tájékoztatóval együtt.
• Egyes szelektív szigeteknél a használt tárolók méretének növelésére, valamint egy megszűnt szelektív pontnál a tárolók visszahozására lenne szükség.

Zöldfelületek

• Általánosságban megállapítható, hogy az ittlakók (a kérdőív kitöltői és a tervezési alkalmak résztvevői) a lakótelep zöldfelületeit hatalmas értéknek tartják, amelyet ezért fontos megőrizni, gondozni.
• Több területen az évtizedek során nagyra nőtt fák lombkoronája alacsony magasságban összenőtt, és így gondozásra, felnyírásra szorul. Ez elsősorban azokon a területrészeken lenne lényeges, amelyek valamilyen aktív funkciónak is helyet adnak.
• Az árnyékos, mélyárnyékos területeken a gyep sem igen tud megmaradni, ettől még azonban vannak olyan növények, amelyek gazdagabbá és esztétikusabbá tehetik a talajszintet – elsősorban azokon a részeken, ahova senki nem akar menni (pl. sétálni, kutyát sétáltatni, játszani). Ilyen, ún. talajtakaró gyeppótlókat is javasoltak egy-egy helyszínre a közösségi tervezés résztvevői
• A Cholnoky Jenő úton az úttestet és a járdát elválasztó zöld sávnak több részén vadvirágos gyepet hozott létre az önkormányzat az elmúlt évben. Ez népszerű – és nem mellesleg környezettudatos – beavatkozásnak bizonyult, így az ilyen területek területe növekedhet.

Szabadidő a közterületeken

Az ittlakók a szabadidejük egy részét szívesen töltik a lakótelep közterületein. Ez lehet csöndes üldögélés egy félreeső padon, felszabadult játék a többi gyerekkel, jóhangulatú beszélgetés baráti társaságban, vagy épp izzasztó edzés a sportpályán… és még sorolhatnánk. A lakótelep mindezekre (és még ennél is többre) próbál lehetőséget biztosítani, persze úgy, hogy közben a környező házak lakóinak pihenése is lehetséges legyen.

Játszóterek és játszó terek

Három játszótere van a lakótelepnek (ezt egészíti ki a lakótelepen kívül eső, de ahhoz közel eső Rózsa utcai Ciróka játszótér és a Tátorján utcai játszótér), és ezen a közösségi tervezés résztvevői sem változtatnának. Az egyes játszóterek között azonban jelentős különbségek vannak, használatuk intenzitása nagyon eltérő. Ezt a különbségeket valamelyest csökkenteni kellene, hogy ezáltal az egyes játszóterek környezetét érintő terhelés is kiegyensúlyozottabbá váljon.  

• A három játszótér egyikét sem érintenék nagyobb fejlesztések. Viszont érdemes lenne egy-két olyan játékot telepíteni, amivel az egyes játszóterek szélesebb korosztályi kört tudnának kiszolgálni, és ezáltal egymás alternatíváivá válnának. Ezeket a beavatkozásokat egy időben kellene megtenni a három játszótéren, elkerülendő, hogy még inkább elbillenjen a használati egyensúly.
• A lakótelep néhány pontján olyan területek jöhetnek létre, amelyek ugyan nem játszóterek, de játékos, gyerekbarát kialakításukkal a gyermekek számára is népszerűvé válnak.

Sport a lakótelepen

A sportpálya

A meglévő sportpálya felújításra kerülne úgy a használók mint az ittlakók érdekében: a jelenlegi rossz állapotú aszfalt burkolata kiváló játékélményt és kisebb zajt adó multifunkciós öntöttgumira cserélődne. A pálya körüli kerítés is megújulna, zajelnyelő kialakítással jönne létre, hogy a nekivágódó labdák ne okozzanak hosszan tartó zörgést. A pályáról lekerülnének a kosárpalánkok, ez a sport jelenti ugyanis a legnagyobb zajterhelést a környék lakói számára, ráadásul állandóak a konfliktusok a focizni és a kosarazni vágyók között. Kosarazni a megnyíló iskolai sportpályán lenne lehetőség (ld. később), de felmerült egy street ball pálya létrehozásának lehetősége is a terület iskola telke felőli oldalára.

A sportpálya mellett található mozgóalkatrészes fitneszeszközök némelyike korrekcióra szorul, mert van olyan eszköz, amelyre utólag túlpörgés elleni tüskét szereltek, ennek csapódása viszont rendkívül hangos – ezt egy megfelelő gumival, vagy más zajelnyelővel javítani lehetne. A fitneszeszközök helye sem igazán jó, a tapasztalatok szerint kevesen használják itt, és talán jobb helyen lenne valahol az orvosi rendelő környezetében.

Street workout fitneszpálya

Az iskola mellett található küzdősport központ kezdeményezésére az előttük található területen saját testsúlyos edzésre alkalmas street workout fitneszpálya jelenne meg. A sportegyesület által javasolt, a versenyzésre is alkalmas eszközök körülbelül 80 négyzetméteren elférnének, és természetesen nem csak az egyesület használhatná őket, hiszen elérhetőek lennének bárki számára.

Futópálya

Az egész lakótelep és különösen az iskola tanuló számára hasznos lenne egy futókör a lakótelepen. Az iskola előtti részről indulhatna, és – az anyagi és műszaki lehetőségeknek megfelelően – minél nagyobb kört tehetne az intézmény körül. A nyomvonal konkrét megtervezésekor szempontként kell figyelembe venni, hogy a futókör miatt ne kelljen fákat kivágni, és a parkolóhelyek szeme se csökkenjen miatta. Egy nagyobb futókör akár a teljes lakótelepet is megkerülhetné. A futókör és a street workout fitneszpálya akár kapcsolódhatna is egymáshoz, közös infrastruktúrával (pl. ivókút, pad)

Közösség

Vannak olyan területek, amelyek nem valamilyen speciális funkciónak adnak otthont, hanem általánosan adnak teret kisebb-nagyobb közösségeknek. Ez a közösség jelenthet kifejezetten egy-egy társasházat is, de szolgálhat akár a teljes lakótelepi, városrészi közösségnek, a lényeg a társas együttlét lehetőségének megteremtése. Ez persze hangulatában, stílusában, dimenzióiban más-más kialakításban ölthet testet – van, ahol pusztán egy pad elegendő a cél eléréséhez, míg máshol ennél több beavatkozásra van szükség. A Cholnoky közösségi tervezése során erre egymástól sokban különböző példákat találunk.

• A Lóczy Lajos utca 36 előtti, korábban sportpályaként használt aszfaltos területen az ittlakók szerettek volna olyan közösség helyet, ahol elsősorban az ittlakó épület lakói gyűlhetnek össze. Parkosítással, zöldítéssel együtt egy olyan kicsi, multifunkciós, többgenerációs közösségi terület jönne létre, ahol valamilyen mértékben a játékra és a sportra is van lehetőség (pl. krétafal, ping-pong pálya), de alapvetően kiülni, együttlenni (padok, asztalok) lehet itt.
• Az általános iskola előtti terület a lakótelep „szíve közepe”, jelenleg is itt a legnagyobb a nyüzsgés, erre haladnak át a legtöbben, itt találjuk a lakótelep névadójának szobrát és a városrészi zászlót is. Ez tehát egyfajta természetes közösségi tér, amit ebben a funkciójában kicsit lehetne segíteni. Minderre úgy lenne szükség, hogy a meglévő zöld jellege megmaradjon. A már fentebb is említett sportfunkciók (street workout, futókör) mellett valami játékosság is megjelenhetne itt (anélkül, hogy játszótérré válna a terület), így például a gyerkőcök is elfoglalhatnák magukat, amíg a szülők beszélgetnek, várakoznak; de a meglévő burkolatokat felhasználó aszfaltfestés egészíthetné ki a már meglévő rajzokat; és a „reprezentatív” funkciója, a közösségi rendezvények, a szobor és a zászló miatt amúgy is ide összpontosuló helyi identitásképző használat is átgondoltabban helyezkedhetne el.
• Az előző területtől nem messze, az iskola északi oldalán, a lépcsőknél szoktak bandázni jelenleg is a kamaszok, fiatal felnőttek. Ez az a korosztály, aki a legkevésbé kap helyet a köztereken általában – és ezért nem csoda, hogy nem is érzik magukénak a környezetüket, és a „jobb híján” használt területeken sokszor nem az elvárt módon viselkednek.  Ezen a területen ezért egy olyan kiülős közösségi rész jöhetne létre, ami kifejezetten ennek a korosztálynak az igényei szerint valósul meg.

Kutya

Ahogy országszerte, úgy a Cholnoky lakótelepen is egyre nő a kutyatartók száma. Ez új kihívásokat jelent a közterek használata során is. A közösségi tervezés elejétől az az álláspont fogalmazódott meg, hogy szükség lenne egy kutyafuttatóra a lakótelepen belül vagy annak közvetlen közelében, ahol a kutyák póráz nélkül, szabadon szaladgálhatnak. Az október elején tartott találkozón ennek helyét megállapítottuk: az Ady Endre utca 75. és a bölcsőde közötti területre (ahogy erről akkor beszámoltunk). A november végi tervezési találkozón azonban több kérdés merült fel a helyszín kapcsán – erről lentebb részletesen is beszámolunk.

Emellett több helyre is javasoltak kutyaszemeteseket a közösségi tervezés résztvevői.

Beltéri közösségi terület

Bár a közösségi tervezés alapvetően a közterekkel foglalkozik, a közösségi élet erősítésére vonatkozó javaslatként az is felmerült, hogy külsősök számára is használható (a Jutasi Köztérhez hasonló) közösségi helyiségre lenne szükség, ilyen ugyanis nincs a lakótelepen, és a nyugdíjas klub kapacitásai lefedik a városrészben található helyeket. Ennek kapcsán több lehetőséget is megvizsgáltunk, így a korábban a polgárőrség által használt ingatlant, a trafóházak szabad helyiségeit, de sajnos ezek nem a város önkormányzatának tulajdonában vannak. Viszont már csak azért is, mert ezen ingatlanok állapota nagyon rossz, és rontják a településképet, érdemes megkereséssel élni a tulajdonosok felé.

Közművek

Helyenként a közvilágítással merültek fel problémák, az ivókutakhoz kapcsolódóan is érkezett megállapítás, és (bár alapvetően nem önkormányzati hatáskor) a trafóházak külsejével kapcsolatos észrevételeket is itt említjük meg.

A prezentáció és az ehhez kapcsolódóan kialakuló beszélgetések közben itt-ott kiegészítettük, pontosítottuk a térképet és a javaslatot. Nagy örömünkre ennek végén azt állapíthattuk meg, hogy a kutyás kérdést leszámítva a résztvevők egyetértettek a meghatározott irányokkal, és nagyobb változtatásra már nem volt szükség.

 

A KUTYAFUTTATÓ TÉMÁJA

Ezt követően ismét a kutyafuttató témáját vettük el. Először röviden bemutatásra került, hogy milyen úton jutottunk el odáig, hogy a kutyafuttató helye kitűzésre került, majd az Ady 75. résztvevő lakói mondták el ezzel kapcsolatos kifogásaikat. Mint elhangzott, ők alapvetően úgy élik meg, hogy a kutyafuttató az ő helyzetüket rontani fogja. A kutyák a jelenleginél nagyobb számban járnának ide, szabadon engedve, és ezért félő, hogy megnőne a kutyaugatás zaja, és az ezzel járó egyéb környezeti terhelés. Ezen felül a zárt kutyafuttató kerítésének sem örültek, ez városképileg nem tartják szerencsésnek. Az is felmerült, hogy ezáltal azok, akik (kutya nélkül) használták ezt a területet, elesnek ettől a lehetőségtől.

Közösen gondolkodtunk azon is, hogy hol lehetne alternatív helyszínt találni ennek a funkciónak. Felmerült a Boglárka utca végénél található üres telek, mint lehetőség – sajnos a találkozót követő utánajárás során kiderült, hogy ez a telek magántulajdonban van, és a tulajdonos nem nyitott az ideiglenes használatba adásra sem, ugyanis építési beruházást tervez oda.

A beszélgetés során a közösségi tervezés szervezői elmondták, hogy nehéz helyzetben vannak, hiszen egy korábban már alaposan megtárgyalt és dűlőre vitt kérdés újranyitását kérik a lakóház jelenlévő lakói. Szerencsésebb lett volna ha ez a félelem már a kérdés szeptemberi – októberi megtárgyalásakor napvilágra kerül, hiszen így a kutyásokkal közösen lehetett volna megvitatni a kérdést. Ezzel együtt is a cél természetesen az, hogy a lehető legjobb, legátgondoltabb döntés születhessen meg a téma kapcsán – így azzal az ígérettel álltunk fel az asztaltól, hogy a szervezők egyrészt megvizsgálják a felmerült alternatívát (ez, mint fentebb írtuk, meg is történt), illetve előállnak egy olyan javaslattal, ami segít eldönteni a kutyafuttató kérdését.