Az Építő utca 22-24. előtti park közösségi tervezésének első lépéseként 2024. október 8. és 24. között kérdőívezést folytattunk. A kérdőív kitölthető volt

• online (a projekt weboldalán),
• papíralapon (a parkban kihelyezett gyűjtődobozba dobva),
• személyesen (4 alkalommal megvalósult helyszíni kitelepülés során).

A felmérés célja az volt, hogy megnyissa a párbeszédet a terület fejlesztési, felújítási lehetőségeiről, és alapot képezzen a novemberben kezdődő közösségi tervezési alkalmak számára.

A kérdőívet végül 124-en töltötték ki, az ő válaszaik összegzését mutatjuk be az alábbiakban.

A kérdőív válaszadói és az ő területhasználati szokásaik

A kérdőív kitöltőinek 77% nő, 23%-a férfi. A tizenévesektől a 80 fölöttiekig terjed a válaszadók életkora, de a legtöbben – mintegy 35%-uk - a 30-39 közötti korosztályt képviselik, az (osztályközökből becsült) átlagéletkor 39,7 év.

A kitöltők nagy része közvetlenül érintett, 89%-uk ittlakóként határozta meg magát, körülbelül a felük az Építő utcában lakik, és a többi válaszadó túlnyomó többsége is Lakatostelepről érkezik ide. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a kérdőív kitöltőinek 35%-ának van óvodás korú vagy annál fiatalabb, 23%-ának általános iskolás korú gyermeke. A válaszadók 24%-a kutyatartó. (További jellemzők a megfelelő grafikonról olvashatók le.)

A jelenlegi területhasználati szokások kapcsán az állapítható meg, hogy a kitöltők 80%-a legalább hetente keresztülsétál a területen. A játszótér használata is igen aktív, a válaszadók majdnem egynegyede szinte minden nap használja az eszközöket, és 56% legalább havonta néhányszor játszik itt. A sporteszközök használata ettől jócskán elmarad, az üldögélés azonban szintén igen népszerű formája a park használatának, ezt a kitöltők 70%-a „űzi” havonta többször. A kutyasétáltatók kevesebben vannak (23%), ám ők intenzíven, legalább hetente végigmennek a területen kedvencükkel.

A park és játszótér jelenlegi állapotával kapcsolatos vélemények

A közösségi tervezést azért indította az önkormányzat, mert úgy gondolja, a terület felújításra szorul. A kérdőív segítségével azt is meg szerettük volna tudni, hogy a parkhasználók mennyire értenek ezzel egyet: a válasz pedig az, hogy a válaszadók 86% szerint szükség lenne a felújításra.

Fontosnak tartottuk megismerni a park értékeit és problémáit is, hiszen a megújulás során az lenne a cél, hogy az előbbieket megőrizzük, az utóbbiakat pedig megoldjuk. A válaszokból az látszik, hogy a park zöldfelületeit nagyon pozitívan értékelik, de az egyes funkcióknál is többségben vannak az azokat pozitívan értékelők a negatív véleménnyel bírókhoz képest.

Problémák ugyanakkor természetesen vannak, és ahogy ez a kifejtős válaszok elemzéséből kiderül, ezek közül a legtöbben a meglévő eszközök – padok, asztalok, játszó- és sporteszközök - állapotát tették szóvá. Többen felhívták a figyelmet a különböző funkciók együttéléséből fakadó konfliktusokra – természetesen ki-ki a saját nézőpontjának megfelelően. Volt, aki ittlakóként a gyerekekre, volt, aki játszótérhasználóként a türelmetlenebb ittlakókra panaszkodott. De említésre kerültek a kutyás használat, az átmenőforgalom és a szaladgáló gyerekek közötti időnkénti „érdekütközések”. Többen tettek említést a parkban időnként megjelenő „fura alakok”-ról, vagyis azokról, akik a park eszközeit nem rendeltetésüknek megfelelően használják. Néhányan a körbekerítés és a közvilágítás hiányosságai kapcsán fogalmaztak meg kritikákat, és érkeztek észrevételek a szemetelés, az elrendezés kapcsán, az eszközök számát pedig volt, aki soknak, míg más éppenséggel kevésnek tartotta.

A javaslatok

Az értékeken és a problémákon kívül a kitöltők javaslatait is szerettük volna megismerni, ehhez több kérdés is kapcsolódott. Amint az látszik, a válaszadók határozott többsége értett egyet azzal, hogy a zöldfelületek megújítására, a játszóeszközök felújítására/cseréjére, illetve a parki infrastruktúra egyéb eszközeinek felújítására/cseréjére szükség lenne. Valamivel kevesebben javasolták a burkolatok és a sporteszközök felújítását. A terület jelentősebb átalakítását a válaszadók negyede javasolta, egyes funkciók megszüntetését pedig csupán 6%-uk.

A játszótéri funkció jelenléte kapcsán külön is meg szerettük volna ismerni a park használóinak véleményét, hiszen az önkormányzat számára igen lényeges kérdés, hogy szükség van-e erre a funkcióra, és érdemes-e egyáltalán annak felújításán gondolkodni, vagy esetleg kevesen vannak azok, akik ehhez ragaszkodnának. A válaszokból jól látszik (összhangban a használatra vonatkozó válaszokkal), hogy a játszótér megtartása és megújítása jelentős többségi támogatást élvez, 62% támogatja ezt 29% ellenzővel szemben. A játszótér területének növelése már nincs többségben, a csökkentésnek viszont még ennél is kevesebb támogatója van, a legtöbb ellenzővel pedig a játszótér megszüntetésének gondolata találkozott – ezt a válaszadók 81%-a nem szeretné. Mindössze 16% értett egyet azzal, hogy semmilyen felújításra nem lenne szükség, minden jó úgy, ahogy van. (Ez egybecseng a korábban említett véleménnyel, miszerint szükség van a terület megújítására.)

A részletes elemzésből az is kiderül, hogy a játszótér felújítása, jelenlegi méretének megőrzése azok körében is többségben van, akik a parkot határoló épületekben laknak, és akik ezáltal a legnagyobb zajterheléssel találkoznak.

Az előző válaszhoz kapcsolódóan egy kiegészítő kérdést is feltettünk, ami a játszótér csökkentésének esetén a felszabaduló területek sorsára kérdezett rá. Ahogy az előzőnél, úgy itt is látszik a válaszokból, hogy a csökkentés gondolata kisebbségben marad (de egyébként a parkosítást javasolnák azok, akik nem zárkóznak el a csökkentés elől).

Az ennél részletesebb javaslatokat saját szavaikkal fogalmazhatták meg a kérdőív kitöltői. Ezek elemzését követően látható, hogy nem mindenki ugyanazt gondolja a terület jövőjéről, és egymásnak ellentmondó véleményeket is találunk, sokan pedig egy-egy részterület, eszköz kapcsán fogalmaztak meg javaslatot. Az alábbi szöveges összefoglalás tehát csupán kategorizáltan mutatja be a különböző, egymással össze nem hangolt javaslatokat, a szófelhő pedig grafikusan mutatja meg, hogy az egyes témák milyen gyakran merültek fel ezen javaslatok között. És akkor még egyszer hangsúlyozzuk: ezek együtt biztosan nem valósíthatóak meg, hiszen sok tekintetben ellentmondanak egymásnak. De fontosnak tartjuk, hogy minden vélemény bemutatásra kerüljön.

Játszótéri és gyermekeknek szóló fejlesztések

A különböző játszótéri javaslatok sokszor egy-egy korosztály számára voltak megfogalmazva.

    Kisebb gyermekek (1-3 éves kor):

• Rendes, fedett homokozó kialakítása és felújítása, hogy árnyékos és biztonságos legyen.
• Alacsony, kisgyermekek számára is biztonságos mászóka és csúszda.
• A homokozót és a játszóteret körbekeríteni, hogy biztonságosabb legyen a kisebbek számára, és ne tudjanak az úttestre kiszaladni.

Óvodás és kisiskolás korosztály (4-6 éves kor):

• Olyan játszóeszközök telepítése, amelyek izgalmasak és biztonságosak a 4-6 éves gyermekek számára, pl. csúszda, alacsony mászóvár.
• Több pad és asztal elhelyezése a játszótér körül a szülők számára, hogy kényelmesen figyelhessék a gyerekeket.

Nagyobb gyermekek és iskolások (6-12 éves kor):

• Nagyobb gyerekek számára kialakított sport- és játékeszközök, pl. magasabb mászóvárak, gyűrűk, csimpaszkodó korlátok, pingpongasztal.
• A játszótér mellett több árnyékot adó fa vagy napvitorla telepítése, hogy a nagyobb gyerekek is élvezhessék a szabadban töltött időt anélkül, hogy a nap erős sugárzása zavarná őket.

Tinik és fiatal felnőttek (12+ éves kor):

• Találkozóhely, közösségi tér kialakítása számukra a játszótér környékén, esetleg kültéri sporteszközökkel (pl. kondigépek) és piknikező asztalokkal.
• Szabadtéri sportolási lehetőségek, pl. aszfaltos pingpongasztal vagy tengópálya, amely nem zavarja a lakókat.
•     Játszótér megszüntetése vagy áthelyezése: Egyesek javasolják a játszótér áthelyezését, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a parkosítás, míg volt, aki a parkolásnak biztosítana így nagyobb területet.

Sportolási és közösségi tér fejlesztése

•     Pingpong asztalok és sportpályák: Új pingpong asztalok, tengópálya (aszfaltos) kialakítása, lehetőség szerint a lakóépületektől távolabb.
•     Találkozóhely kialakítása nagyobbaknak: Egy közösségi tér, ahol nagyobb gyerekek és felnőttek is találkozhatnak, sporteszközökkel és piknikező helyekkel.
•     Közösségi tér általánosan: Padok és asztalok elhelyezése, amelyek közösségi térként használhatók.

Parkosítás, növényzet és kertépítés

•     Virágos és füves területek: Több évelő virág (pl. rózsa, akác, orgona) ültetése, több füves terület.
•     Új fák ültetése és faállomány megőrzése: Japán cseresznyefák és más díszfák telepítése, a meglévő faállomány védelme.
•     Kiskertek és virágágyások: Kiskertek és virágos ágyások kialakítása a park esztétikai vonzerejének növelése érdekében.

Felszerelési és infrastruktúra-javítások

•     Padok, asztalok és egyéb ülőfelületek modernizálása: Régi padok és asztalok felújítása, új ülőfelületek hozzáadása.
•     Szemetesek és világítás bővítése: Több szemetes elhelyezése és a világítás kiterjesztése a park biztonsága és tisztasága érdekében.
•     Térburkolat cseréje: Minőségi térkőburkolat kialakítása kacskaringós utakkal, esetleg padok beépített világítással.

Közlekedési és parkolási javaslatok

•     Új parkolóhelyek kialakítása: Új parkolók létrehozása vagy az utcák kiszélesítése parkolási lehetőségek növelése céljából.
•     Hozzávezető ösvények fejlesztése: A park különböző oldalairól (pl. D2, É24 felől) elérhető járdák és ösvények korszerűsítése.

Biztonsági és közbiztonsági intézkedések

•     Kamerarendszer: biztonsági kamerák telepítése a park egész területén.
•     Balesetveszélyes elemek eltávolítása: a régi, balesetveszélyes pingpongasztal lebontása.
•     Közbiztonság javítása: fokozott rendőri jelenlét vagy egyéb biztonsági intézkedések bevezetése a park környékén.

Fenntarthatóság és természetes elemek integrálása

•     Esőkert kialakítása: Esőkert létrehozása a fenntarthatóság és a természetes vízkezelés érdekében.
•     Fenntartható játszó- és sporteszközök: Természetes környezethez illő játszóeszközök telepítése.

Végezetül hangsúlyozni szeretnénk, hogy a kérdőívezés célja nem a döntéshozatal volt, hanem hogy feltárja a főbb irányokat, és azok is alakíthassák a terveket, akik a tervezési alkalmakon majd nem akarnak vagy nem tudnak részt venni. A válaszokból adódó következtetéseket és konkrét megoldásokat, illetve a különböző fejlesztési irányok közötti kompromisszumokat közösen kell megtalálnunk: ezért tartunk két tervezési találkozót, az elsőt november 7-én, a másodikat december 5-én 17:30-tól, a Piros Iskolában. Köszönjük mindenkinek, aki időt szánt a kérdőív kitöltésére, és biztatunk mindenkit a tervezési alkalmakon való részvételre és tervezés menetének követésére!