Sikeresen lezajlott a Gloriett-telepen, a Margó Tivadar utcában megszülető új közpark közösségi tervezése.
A közösségi terek tervezésénél a legfontosabb, hogy egy szerethető és jól használható, kellemes helyet tudjunk létrehozni. A városi környezetben kiemelten fontos, hogy a terek növényzete amellett, hogy hűsítő oázist nyújt a lakóknak, meg tudjon birkózni a változó klíma okozta hatásokkal is. A minőség mellett a másik fontos szempont a fenntarthatóság annak érdekében, hogy a tér hosszú évekig értékes részét tudja alkotni a város szövetének és a lakóközösség életének.
A közösségi tervezésnek köszönhetően a következőkben összefoglalható koncepció, irányvonal alakult ki, melyek mentén folytattuk a tervezést. A lakosság részvételének köszönhetően a csapatmunka során körvonalazódott az új park jellege, mely három fő – egymással összefüggő - pontban fogalmazható meg:
- természetközeli,
- rekreációs,
- kisközösségi.
A résztvevők a közös munkán meghatározták azokat a fő funkciókat, melyeket látni szeretnének az új parkban:
Zöldfelület, zöldinfrastruktúra: fák, ligetes részek; bogyós cserjék; évelő virágok; szabad gyepfelület; természetközeli megoldások
Parki infrastruktúra: sétányok; padok, asztalok; szemetes, ivókút; közvilágítás (derítőfénnyel); kerékpártámasz
Aktív funkciók: sakkasztal; hinta, bújódomb; ping-pong asztal
További funkciók: pergola, rózsalugas, napozóágy, fitnesz eszközök
A közösségi tervezés tapasztalatai alapján lefektetett koncepcionális elvek mentén kétféle koncepció került kidolgozásra, melyek fő elemeiben hasonlóak, azonban a koncepcionális elemek nagyságrendjében és néhány részletükben eltérnek.
1. "Gloriett park"
A "Gloriett park" koncepció a Gloriett-telep történeti hagyományát őrzi identitást erősítő elemekkel: a bécsi (schönbrunni) Gloriette mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületet Mayerffy Xavér Ferenc emeltetett 1814-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak. A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épületet a második világháború alatt a visszavonuló német-magyar csapatok felrobbantották.
2. "Madárbarát Park"
A "Madárbarát park" koncepció természetközeli kialakítással, madárbarát elemekkel amely kialakításával és növényzetével természetközeli érzetet kelt a látogatóban. Növényzetében előtérbe kerülnek a bogyós cserjék, amelyek termése táplálékot ad a madaraknak, és a virágzó évelők, amik vonzzák a beporzókat. A madarak számára a természetes búvóhelyek kialakítása, fészkelésre alkalmas fák és cserjék ültetésével történik elsősorban.
