Szeptember 6-án este tartottuk a Kondor sétány közösségi tervezésének második találkozóját a Kondor Béla Közösségi Házban. A júliusi kérdőívezés eredményei és az első alkalom erre épülő csoportos munkája alapján tájépítészeink két tervvázlatot mutattak be nekünk. A találkozó célja az volt, hogy ezeket megismerjük, véleményezzük, és ezáltal előkészítsük az ősz második felében esedékes lakossági szavazásra.

A tervek bemutatása

Mivel a tervezési alkalom részvevőinek nagy része már az első alkalmon is jelen volt, az előzményeket csak röviden idéztük fel, majd hozzáláttunk a tervek megismeréséhez. A tervismertető bevezetőjében elhangzott, hogy az első alkalommal a lakosok kiscsoportos munkában elkészített három tervváltozata minden fontos kérdésben megegyezett egymással, vagyis az alapkoncepció adott volt. A tájépítészek így inkább az arculat különbségeire építették fel az alább bemutatásra kerülő A és B verziókat.

Az alábbiakban különösebb kommentár nélkül mutatjuk be a prezentált terveket. Fontos itt is hangsúlyozni, hogy ezek erre az alkalomra még csak vázlattervként készültek el, vagyis elsősorban az irányok meghatározására, a térhangulat bemutatására szolgálnak – a részletesebb tervek pedig éppen a tervezési alkalmon beérkező észrevételek megismerését követően készíthetők el. Ezzel együtt olyan látványterveket is készítettek már a tervezők, amelyek segítenek könnyebben elképzelni a felülnézeti terveket.

A PREZENTÁCIÓ IDE KATTINTVA NYÍLIK MEG

Ahogy az látható, bár más-más formában és mértékben, de mindkét terv választ ad azokra az igényekre, amelyek a közösségi tervezés során eddig felmerültek, így

• jelentősen zöldebbé válik a terület
• játékos, színes, árnyékolásra is alkalmas elemek jelennek meg
• a kultúra és a sétány névadójának szellemi öröksége is megjelenik az idézetek formájában
• a művház melletti belső tér valódi közösségi térként újulna meg
• az egész tervezési terület számos lehetőséget kínál leülni akár egyedül, akár társaságban
• az épület mögötti park is nagyobb szerepet kapna a jelenleginél

Nevezzük el a terveket!

A bemutatót követően egy kis asszociációs játékkal kezdtük meg a véleménycserét: mindenki elnevezte a két verziót azzal a kifejezéssel, ami először eszébe jutott róla. Bár valóban az első gondolatát írhatta le mindenki, mégis kirajzolódtak bizonyos általános benyomások a tervekről, ahogy az az alábbi felsorolásból is látszik:

A: Kondor, szögletes, rendszer, sablonos, zöld zug, zsúfoltabb park, zöldebb, gazdagabb, vizes, egyszerűbb, zebra, kocka, nyugalmas nyüzsgés, folytonosság, azonosulás, szöglet, vonalak

B: Buborék, kerek, perpetuum mobile, körök, ívelt, másság, nyüzsgő nyugalom, kígyó, elefánt, irányított rendezett, világos, szűkebb, ígéretes de nem elég bátor, sok beton, múlt és jövő, lágy park, Kondor kör

 

Észrevételek, vélemények

Ezután kérdésekkel és a mindkét változatot érintő kérdésekkel folytattuk a találkozót. Többen is hangsúlyozták a fenntartás fontosságát, és aggodalmuknak adtak hangot, hogy a tervekben szereplő eszközöket, funkciókat (pl. padok, nyugágyak, grillezős tb.) nem rendeltetésszerűen használják majd a látogatók, és a lopások, rongálások elkerülésére a kreatívabb, költségesebb tájépítészeti elemeket mellőzni kéne. Erre a felvetésre Kőrös Péter alpolgármester adott átfogó választ, és három, egymással összefüggő gondolatot fogalmazott meg:

• A sétány ezen részén az építése óta nagyobb beavatkozás nem történt. A mostani tervezés eredményeként kialakuló állapot is várhatóan több évtizeden keresztül szolgálja ki a Havanna lakótelep lakosságát. Márpedig ez a lakosság változik, ahogy a köztérhasználati szokások is egyre fejlődnek. Elég csak a lakótelep 20-30 évvel ezelőtti hírére gondolni ahhoz, hogy lássuk, mennyit javult a terület reputációja azóta, és ez minden bizonnyal továbbfolytatódik. Ebből következően tehát nem a jelennek, hanem a jövőnek érdemes tervezni, és bízni a jövő használóinak kulturáltságában.
• Azt is megemlítette, hogy már korábban készült egy terv a Kondor Béla Művelődés Ház épületének felújítására – ezt pedig a köztér megújításával összehangolva lenne célszerű elvégezni. Ez helyet adhat a most készülő tájépítészeti tervben nem szereplő, de arra „utaló” funkcióknak is (pl. nyilvánosan használható WC, kávézó).
• Mindezekre hivatkozva az alpolgármester arra bíztatta a tervezés résztvevőit és a tervezőket, hogy használjanak még bátrabb, merészebb megoldásokat a téralakítás során (példának a  művház melletti árkádos „térfal” világítását vetette fel).

Az egyes terveket kiscsoportos munkában, a tervezőkkel közösen beszéltük végig. Itt mindenki a számára fontos kérdéseket tudta felvetni: volt, aki a szabadtéri emelvény színpadtechnikai lehetőségeit elemezte, más a burkolatokhoz fűzött megjegyzést, és ezek kapcsán elmondtuk, hogy a részletesebb tervek fognak tudni megnyugtató választ adni a felvetésekre. A B terv kapcsán volt, aki a művelődési ház irányába is nagyobb zöldítést javasolt, míg ezzel szemben elhangzott az érv, hogy az leszűkíteni a rendezvények tartására is alkalmas közösségi területet, miközben a terv így is jelentős zöldítést tartalmaz. Érdekes beszélgetést folytattunk arról is, hogy érdemes lenne-e a Bókay kertben használt esernyőket itt is megjeleníteni: volt, akinek tetszett az ötlet, mert így az „esernyő” egyfajta 18. kerületi márkává válhatna; míg mások szerint jobbak a tervezők által javasolt színes árnyékolók, amelyek praktikusabbak, miközben ugyanúgy egyedi hangulatot tudnak varázsolni a térnek.

A találkozót már a művelődési ház nagytermén kívül, a tervezési területünkön fejeztünk be, ahol a gyakorlatban is megpróbáltuk elképzelni a különféle megoldásokat. Ennek zárásaként azzal vettünk búcsút egymástól, hogy tájépítészeink a hallottak alapján elkészítik azt a két tervváltozatot, amelyet az ősz második felében szavazásra bocsát majd az önkormányzat.

Köszönjük ezúton is mindenkinek a részvételt és az együttműködést!