Május 30-án került megrendezésre az első közösségi tervezési alkalom a Tűzoltó utcai ideiglenes sétálóutca létrehozásáról. Mint az ismeretes, a Sétáló Budapest kezdeményezés szerint az Tűzoltó utca 70 méteres szakaszán, a Ferenc körút és az Angyal utca között ideiglenesen, 2025 nyarára egy sétálóutca jönne létre, a gépjárműforgalom kizárásával, zöldítéssel, az utca közösségi életet erősítő átrendezésével.

Hangsúlyozandó, hogy ez nem egy önkormányzati, hanem egy a magánkezdeményezés, amely mögött tehát a Sétáló Budapest közössége áll, aminek vezetői között az Inga Kultúrkávézó tulajdonosai is jelen vannak. Ennek okán a találkozónak az Inga adott otthont, és a kávézó munkatársai közül is többen részt vettek a találkozón, hogy be tudják mutatni a saját szerepvállalásukat a projektben.

Az alábbiakban bemutatjuk a találkozó menetét és a főbb megállapításokat.

Bemutatkozik a Sétáló Budapest

A Sétáló Budapest közössé nevében és az Inga tulajdonosaként Zaránd Péter beszélt a kezdeményezésük céljairól. A Sétáló Budapest tagjaiként az Inga körüli környezetet úgy szeretnék kialakítani, hogy az emberre legyen tervezve. Az Inga egy olyan kulturális missziót képvisel, ami biztosítja a szabad nyilvánosságot, minél több emberhez való eljutást kültéri programokkal is.

Ők nem csupán egy kereskedelmi egység, hanem olyan tulajdonosok, szomszédok, akik a lakóközösség részeként a rövid Tűzoltó utcai utca szakaszt sokkal élhetőbbé, zöldebbé, emberivé szeretnék tenni, és ehhez partnereket, szövetségeseket keresnek, a többi lakó vagy kereskedelmi egység személyében.

Eddig is törekedtek és ezután is fognak az itt élő emberekkel való jó viszony ápolásában, velük való közös környezetépítésben, emiatt is gondolkodtak egy közösségi tervezési folyamatban.

A kérdőívezés eredményei

Ezután a májusi kérdőívezés eredményeit mutatta be Lukácsházi Gergely, a közösségi tervezéssel foglalkozó PARTLAB moderátora. Az ehhez használt prezentáció innen tölthető le.

Május 8. és 20. között, online lehetett kitölteni azt a kérdőívet, amelynek célja a sétálóutca kapcsán a párbeszéd megindítása és a közösségi ötletgyűjtés volt. A kérdőív terjesztése nem mintavételi eljárással, hanem önkéntes válaszadásra épülő módon történt, vagyis bárki kitölthette, aki szerette volna megválaszolni a kérdéseket. A kitöltés lehetőségére az utcaszakasz postaládáiba dobott és az üzletekbe beadott szórólap, illetve a környéken kitett plakátok hívták fel a figyelmet, ezen felül pedig a helyi facebook csoportokban is megjelent a kérdőív.

A kérdőívet végül 198-an töltötték ki. A válaszadók jellemzői közül (melyeket a diagramokról részletesen le lehet olvasni) kiemelendő, hogy 19%-uk (37 kitöltés) érkezett a közvetlenül érintett szakasz lakóitól, további 44% a legfeljebb 5 perc sétatávolságra, 26% az 5-10 perc sétatávolságra élő környékbeliektől. Szintén kiemelendő, hogy bár a válaszadók 63%-a rendelkezik autóval, csupán 33%-uk érkezik a tervezési területre is jellemzően autóval. A legtöbben gyalog közelítik meg az utcát (74%), de jelentős a közösségi közlekedést (is) használók aránya is (30%).

Az utca jelenlegi állapotát több szempont szerint, ötfokú skálán ítélhették meg a válaszadók. A biztonságosság 3,2-es, a kényelmesség 2,4-es, a kulturáltság 2,3-as, a barátságosság 2,1-es átlagot kapott, „zöld” szempontból pedig 1,6-os átlaggal osztályozták az útszakaszt.

Bár a projekt ezen szakaszában konkrét terveket még nem tudtunk mutatni a kitöltőknek, a kérdőívben megfogalmazásra került néhány olyan lehetőség, amelyek az autómentesítés által megvalósíthatóvá válnának. Ezek kapcsán is kértük a válaszadók véleményét. Ahogy a válaszokból látszik, ezek közül a zöldítés az, amit a válaszadók 77%-a támogatna. A többi felvetés kapcsán – bár a támogató válaszok mindenhol többségben vannak – az ellenző vélemények is kiegyenlítettebb arányban jelennek meg.

Egy összegző kérdéssel szerettük volna megismerni a kitöltők általános várakozását a felvetett ötlet, vagyis az útszakasz sétálóutcává változtatása kapcsán. A nagyon negatívtól a nagyon pozitívig ötfokú skálán adhatták meg, hogy várakozásaik szerint összességében hogyan érintené őket az autómentesítés.

A 198 válaszadó 55%-a inkább pozitív, míg 33%-a inkább negatív hatásokra számít. Megvizsgáltuk, hogy ezek a várakozások mennyire térnek el a lakhely függvényében: az látszik, a közvetlenül érintett lakói 54%-ban a pozitív, 43%-ban a negatív válaszopciót választották, és kevesebb közöttük a közömbös vagy bizonytalan válaszadó. A területtől távolodva, de még a  környékben maradva csökken a negatív és nő a pozitív várakozásokkal bírók aránya. Viszont még tovább távolodva, és kilépve a környékről nőni kezd a negatív várakozások aránya – de ebben a szegmensben sem éri el a pozitívakét.

Elkészítettük azt a kereszttáblát is, amely az utca megközelítésére használt jellemző közlekedési módot veti össze a projekt hatásaira vonatkozó várakozásokkal. Látható, hogy azok, akik jellemzően autóval érkeznek ide, 69%-ban negatív, 26%-ban pozitív személyes hatásokat várnak az autómentesítéstől. A gyalog, közösségi közlekedéssel és/vagy kerékpárral (is) érkező válaszadók esetében viszont a pozitív várakozások az erősebbek.

A kérdőív a feleletválasztós kérdéseken túl várta a saját szavakkal megfogalmazott gondolatokat is. Összesen 79 válaszadó élt ezzel a lehetőséggel, leírva a véleményét, ötleteit, javaslatait. Egy kitöltő természetesen több dolgot is megemlíthetett az írásában, és sok minden volt, amit többen is leírtak. Végül mintegy 40 önálló állítást találtunk, amelyeket három fő témakörbe csoportosítottunk: forgalomtechnika; berendezés, zöldítés; használat, házirend. Ezeken belül megkülönböztettük a félelmeket, a javaslatokat, vágyakat, és a (meglévő állapothoz kapcsolódó) problémat. (Itt olvasható minden felvetéshez kapcsolódóan 1-1 konkrét megfogalmazás.) Ezek képezték a sorvezetőjét a tervezési alkalom során a kiscsoportos beszélgetéseinek.

A tervezői koncepciók bemutatása

A kezdeményezők a tervezési feladattal a Lépték-terv Tájépítész Irodát bízták meg, a forgalomtechnikai tervezést pedig az Értékterv szakértői végzik. A tervezési alkalmon Szakács Barna, a tájépítész iroda vezetője, és az iroda munkatársai mutatták be azt a koncepciót, amely a találkozó beszélgetéseinek alapját képezte.

Mint bemutatkozásukban elhangzott, Magyarországon nagyon ritka, hogy egy közterületi tervezés ne egy önkormányzat vagy állami szerv megbízásából, hanem magánkezdeményezésből induljon el – ez nagyon különlegessé teszi ezt a tervezési folyamatot.

Ez a közös munka a néhány hónapja indult, aminek során megismerték a kezdeményező elképzeléseit, felmérték a területet, annak forgalmi és közműhelyzetét, előzetes egyeztetést folytattak az engedélyező hatóságokkal, forgalomszámlálást végeztek, majd ezek alapján elkészült több lehetséges megvalósítási koncepció, amelyek már reflektáltak a feltárt tényekre is, és különböző időtávokban (ideiglenesen és hosszú távon) javasoltak megoldásokat az utcára.

Az alábbiakban nagyon röviden összefoglaljuk ennek főbb megállapításait, a prezentációhoz használt diasort innen lehet letölteni.

Terület jelen állapotának bemutatása

A mintegy 70 méter hosszú, zöldfelülettel nem bíró utcaszakaszon 9 parkolóhely és egy kijelölt rakodási terület található. A burkolat alatt közművek találhatók, amelyek – a védőtávolságok miatt – gyakorlatilag az utca teljes keresztmetszetét elfoglalják, nem teremtve lehetőséget a talajkapcsolatos fák ültetésére. A május 20-án lefolytatott videós forgalomszámlálás adatai alapján napközben mintegy 1600 gépjármű hajtott át az utcán (amit valószínűleg érdemben befolyásolt, hogy a Páva utca a vizsgált napon az Üllői út felé le volt zárva, így a szokásosnál nagyobb forgalom jött a vizsgált útszakaszra). Ugyanebben az időszakban több mint 4200 gyalogos sétált keresztül, 235 kerékpáros a menetiránynak megfelelően, 43 (szabálytalanul) azzal ellentétesen közlekedett. A forgalomszámlálás az Angyal utca forgalmát is mérte, itt 700 gépjármű, több mint 2000 gyalogos, 136 kerékpáros haladt keresztül.

Az eddigi gondolkodás során, de a közösségi tervezést megelőzően a tervezők több koncepciót készítettek. Ezek kiindulópontot jelenthettek a környékbeliekkel történő közös gondolkodáshoz. A bemutatott verziók esetében megmutatjuk a tervezett ideiglenes állapotot, valamint a visszaállítás utáni állapotot is.

A verzió

Az A verzióhoz az ideiglenes lezárás idején a körút felőli részén zöldülne ki (virágládákkal, dézsás növényekkel) és népesülne be a kitelepüléshez szükséges eszközökkel. Az Angyal utca felőli oldalon 3 parkolóhely megmaradna, ezek dedikáltan a Gyermekklinika látogatóit szolgálnák ki, és valamennyi zöldítés ezen a részen is történne. Gépjárművel nem szabadna keresztülhaladni  az utcán, de a kukásautó, a tűzoltó, mentő áthaladása biztosítva lenne, mégpedig a jelenleg is használt nyomvonalon. Talajkapcsolatos növények ebben a verzióban nem tudnának az utcába kerülni, tehát minden zöld valamilyen ládás, dézsás, planténeres megoldással kerülne ki. A javaslat szerint az ideiglenes állapot visszaállítását követően a gépjárműforgalom előtt ugyan újra megnyílna az utca, de a parkolóhelyek száma nem állna vissza a jelenlegi szintre, így maradna némi hely a növényeknek és a kitelepülésnek is.

B verzió

A B verzió leglátványosabb különbsége az A verzióhoz képest az, hogy az utca déli oldalán talajkapcsolatos, vagyis valóban a földbe ültetett növények is megjelennek. A tervezők által lekért közműtérképen ugyanis látszik egy keskeny sáv, amit nem érintenek az utca alatt futó vezetékek, csatornák stb., és ahol talán fel lehetne törni a burkolatot, és növényeket lehetne ültetni. A bizonytalanságot az jelenti, hogy a közművek valódi elhelyezkedését a közműtérképek nem mindig adják meg 100%-osan, így azokról biztos információt csak a fizikai feltárást követően lehet szerezni. Amennyiben a közműtérkép és a valóság egyezik, az ültetéssel olyan növényállomány kerülhetne ide, ami az ideiglenes állapotot követően is fixen itt marad. A visszaállítást követően így azonban az A verziónál is kevesebb parkolóhely maradna az utcában.

A két verzióhoz különféle növénykiültetési javaslatok, előképek is bemutatásra kerültek, beszéltünk a falra futtatott növények, zöldfalak lehetőségéről, illetve a különböző térhasználati módok kérdését is érintettük.

Hosszú távú C verzió

Végül egy olyan hosszútávú verziót is megnéztünk, amelyben a lezárás nem ideiglenes, hanem állandó jelleggel történik, és az utca burkolatai, elrendezése teljesen átalakul. Ennek a beruházásnak a volumene (burkolatok cseréjével, akár közműalagutak létrehozásával, állandó zöldfelületek kialakításával) messze meghaladják a jelenlegi kereteket, és magánkezdeményezésből nem is valósulhat meg, vagyis ez már mindenképp egy önkormányzati beruházás keretében jöhetne létre. Bár a közösségi tervezés témája az ideiglenes lezárás, mégis szerettük volna egy pillanatra felvillantani a hosszú távú lehetőségeket is.

A kiscsoportos munka

A prezentációkat követően kiscsoportos beszélgetés következtek.  A résztvevők két asztalnál beszélték át az elhangzottakat, és igyekeztek kialakítani egy közös koncepciót. Az alábbiakban ezen beszélgetések főbb pontjait mutatjuk be.

 

ELSŐ ASZTAL

Az első asztalnál ülők között voltak olyanok, akik az Inga közvetlen szomszédságában laknak és voltak olyanok, akik pár utcával arrébb. A bemutatkozó körben az indító kérdésre, miszerint a teljes lezáráshoz hogyan viszonyulnak, alapvetően kétféle válasz született.

Azok, akik napi rendszerességgel gépkocsival járnak ide dolgozni, azok a teljes lezárást - mely az autóforgalmat maximálisan megszünteti – nem támogatták, mert az Angyal utca - Mester utca felé kellene kerülőt tenni, ami legalább 10 perc megnövekedett menetidőt jelentene. Maximálisan támogatják viszont az érintett szakaszon a parkolás megszüntetésével együtt a járda szélesítését és egy zöld sáv kialakítását, ami otthont adhatna ez Inga teraszos-kiülős egységének is. A bemutatott tervek közül az ő elképzelésüket a B terv ideiglenes lezárás utáni állapota tükrözi.

Aki nem közlekedik autóval vagy nem elsődleges az autós közlekedés számára, azok nem zárkóztak el a teljes lezárástól, viszont az Inga népszerűsége folytán érzékelnek olyan erőteljes problémákat, melyek összefüggésben lehetnek a lezárással.

Úgy látták, az Inga esténként nagyobb tömegeket vonz, az emberek sokaságától nem lehet elférni a járdán és az autósok számára is veszélyt jelenthet az összegyűlt tömeg, mely hangoskodással, szemeteléssel jár.

Erre a problémára akár valamennyire megoldást is jelenthet a lezárás és a sétálóutca kialakítása, hiszen a tömeg így nem összpontosul egy szűk sávra, mely az ottlakók számára még jobban felerősíti a kis helyre összezsúfolódott emberek zaját.

Jelenleg az Ingának nincs rá lehetősége, hogy jó gazda módjára szemeteseket helyezzen ki, mely az utcán tartózkodó emberek szemét/cigaretta csikk elhelyezési problémáját megoldaná.  Az Inga azonban közreműködő abban, hogy ezekre a felmerült problémákra megoldást találjon.

Az Inga rendezvényszervezője a használattal kapcsolatban elmondta, hogy tartanának ingyenes kinti programokat is, a kerület csendrendeletének maximális betartása mellett. Egy nagyobb mozgástér segítene a helyszín kulturált használatában, biztonságosabb és élhetőbb lenne mind a gyalogosok, mind a látogatók számára. A helyiek által felvetett félelmek kapcsán elhangzott, hogy megakadályozható, hogy hajléktalanok aludjanak a kihelyezett utcabútorokon, így például mobil utcabútorok használatával meg lehetne előzni az ilyen helyzetek kialakulását. 

A Csimota könyvesbolt részéről érkezett egy olyan észrevétel, hogy a lezárás megvalósulásával az áruszállítás számukra nagyon megnehezül, hiszen a kijelölt áruszállító pontokról nagyon nehézkes az áru beszállítása. Ők a teljes lezárás támogatása mellett erre a problémára keresnek megoldást.

 

MÁSODIK ASZTAL

Az asztalnál színes társaság gyűlt össze: voltak például, akik a lezárásra javasolt területen laknak, (köztük volt olyan is, aki autóval közlekedik),  de volt olyan is, aki dolgozni jár ide, és olyan is, aki messzebbről, csak valamilyen szolgáltatást igénybe venni jár át az útszakaszon. Közösségi közlekedéssel, gyalog, autóval és kerékpárral érkező is ült köztünk - ennek megfelelően több szempont szerint tudtuk átbeszélni az elképzeléseket.

Az alábbiakban összefoglalóan mutatjuk be a hosszúra nyúlt beszélgetés megállapításait.

FORGALOMTECHNIKA

Ami a forgalomtechnikai kérdéseket illeti, megállapítottuk, hogy

• parkolóhelyet találni a környéken valóban nehéz
• áruszállítás szempontjából a leginkább feltűnő az ALDI későesti tehergépkocsijainak mozgása, illetve még leginkább a körúti sarkon található vegyesbolt áruszállítása. Ami az Ingát illeti, elhangzott, hogy bár számukra is nehézséget jelent, ha az utca végéig lehet csak autóval szállítani az árut, ezt az áldozatot meg tudják hozni.
• dugók ezen a részen nem annyira jellemzőek, bár a Páva utcai átmeneti terelés miatt jelenleg valamivel rosszabb a helyzet a korábbiaknál. Az is elhangzott, hogy nem lenne rossz, ha az átmenőforgalom az egész tömbben meg tudna szűnni, de ehhez már az önkormányzat szélesebb spektrumú tervezése lenne szükséges – a jelen kezdeményezés civil erőből nem tud ekkora tervezési feladatot magára vállalni.
• ami a kerékpározást illeti, az hangzott el, hogy a körút felőli (szabálytalan) behajtás miatt valóban alakulnak ki konfliktusos helyzetek. Jobb lenne, ha szabályozottan lehetne ezt megtenni a lezárás után, azonban az ideiglenes állapotban erre nem lesz elegendő hely. Ha hosszú távon is átalakulna az utca, akkor lehetne a szabályoknak, szabványoknak megfelelően kezelni a kerékpáros áthaladást.

Összességében egybehangzóan azt állapítottuk meg, hogy bár a lezárás nehézségekkel jár, ezeket az asztaltársaság minden tagja el tudja fogadni, ha cserébe ettől az utca zöldebbé válik.

BERENDEZÉS ÉS HASZNÁLAT

• Minél több zöld legyen. A dézsás megoldás csak félmegoldás, szuper lenne, ha talajkapcsolatos módon működne.
• A falra futtatás is izgalmas kérdés, és lehet olyan társasház, ahol ez működik.
• Használati problémák: kígyózó sorok, nehéz elférni, dohányfüst, hajléktalanok, részegek, itt maradnak
• Az új kialakítással a sorok, a tömeg okozta problémát meg lehetne oldani (csökkenteni). A füst is megoldódna, mert nem a házak tövében lennének – illetve lehetne a dohányzást a körút felé tolni.
• A nem megfelelő használatot valószínűleg erősítené, ha padok, utcabútorok kínálnának lehetőséget az itt tartózkodásra pl. éjjel is. Kompromisszumos megoldás lehetne, ha ezek mobil bútorok lennének, amiket be lehet szedni. Az Inga nyitott is arra, hogy a raktárában biztosítson helyet, és az önkénteseik segítségével kerüljenek ki/be az utcabútorok. Mert az azért fontos lenne, hogy ne csak a fizetővendégeknek legyen helye kiülni.

 

A találkozó végén a két asztaltársaság röviden összefoglalta egymásnak az eredményeit, és megállapítottuk, hogy nagyon sok közös pont van a két javaslatban. A kezdeményezők ezek birtokában hamarosan az önkormányzattal is lefolytatják az egyeztetéseket, és tovább keresik a leoptimálisabb megoldást az ideiglenes lezárásra. Az elképzelések szerint pedig további közösségi tervezési eseményre is sor kerül majd.