Városháza park megújítása

Budapest egyik legértékesebb telke végre tényleg a budapestieké lehet. A Károly körút mellett fekvő, jelenleg a Városháza parkolójának használt hatalmas terület közparkként nyílhat meg, új pezsgést hozva a főváros szívébe. Az önkormányzat vezetése most arra kéri a város lakóit,
"
vegyenek részt a közös gondolkodásban,

hogy együtt dönthessük el, milyen legyen a megújuló Városháza park.

A kérdőív kitöltésének nincs előre megadott határideje, de az első részletes riportot a május 15-i állapot alapján fogjuk elkészíteni a Fővárosi Önkormányzat számára. Kitölteni ezután is lehet, így - értelem szerint - az automata eredményösszesítés is folyamatosan frissül.

HELY
Budapest, Deák Ferenc tér M, 1052 Magyarország
GPS
47.49709, 19.05544
TERÜLET
1 hektár
(28 értékelés)
Értékelem a projektötletet
2 hónapja
Jó lenne, ha a park határozottan el lenne választva a forgalmas 4 sávos útszakasztól. Pl 1-1,5 m magas fövesített, bokrosított zajtörő dombocskákkal, vagy magas, sűrű sövénnyel, esetleg kiszolgálóépületekkel (Büfé, mosdó, napozóágykölcsönző) Már most is van pár füvesített "hupli" a Merlin előtt, ezek lehetnének nagyobbak és magasabbak, és végig mehetnének a tér végéig, kaphatnának fákat, cserjéket. Így az új terület nem csak egy darab zöld lenne a forgalom mellett, hanem csöndesebb, és tisztább levegőjű valódi park alakulhatna ki.

2 hónapja
Annyira szuper lenne ha végre lenne egy park a belvárosban, ahova kutyával is belehet menni cserébe lehetne valamiféle figyelő rendszer, hogy minden gazdi összeszedje a kutya piszkát.

2 hónapja
Tetszik az elképzelés. A Deák és a Bulinegyed közelsége miatt állandó jellegű közterületfelügyeletre szerintem szükség lesz, illetve a nyilvános WC-k kihelyezését elengedhetetlen elemnek tartom.

2 hónapja
Az eredeti Károly laktanya tervét kellene megvalósítani, esetleg kisebb módosításokkal, mert ez így, ami van különböző korok, gányolások és ízlésficamok szedett-vetett maradványa csupán. Főleg a rém randa emeletráépítést kellene sürgősen visszabontani, ami most a főútvonal (és a reptéri buszra várakozó millió külföldi) felől szégyenszemre csúfítja a várost. A Károly körút felé világos térfal kellene, ezen az apró területen a "park" megnevezés amúgy is roppant nagyzoló, sokkal inkább lehetne egy belső kert, kikövezve, fákkal, virágokkal, szökőkúttal - és biztonsági kamerákkal. A négy utca felől pedig napközben, világos időben meg kéne nyitni az udvar láncot átjáróudvarszerűen a a nagyközönség előtt.

2 hónapja
Fák, fák, fák. Gyep. Semmi flanc.

2 hónapja
https://www.facebook.com/groups/245957115767362/search/?query=v%C3%A1rosh%C3%A1za&epa=SEARCH_BOX

2 hónapja
Baliga kornél alábbi terve tökéletes. Vissza kell építeni a Károly laktanyát!

2 hónapja
Remek lenne, egy park fákkal, virágokkal, padokkal, asztalokkal, mosdóval! Az önkormányzati épületben egy közösségi teret lehetne kialakítani, ahol az emberek el tudják intézni a dolgaikat, segítséget tudnak adni a város működtetéséhez, illetve belelátnak a város irányításába. Egy második „parlament” lehetne az épület… Egy olyan civilpark lehetne, ahol az egyesületek, az önkormányzat és a lakosság egymásra talál a problémák kezelésében. A civilek pl. a volt Merlin színház épületében kaphatnának helyet. A Károly körút mentén egy dombsáv kialakítására volna szükség, ami valamelyest csökkentené a zajt és a szennyezést.

2 hónapja
Árnyékot adó fák, virágok, füves terület, asztalok, székek, ivókút, nyilvános wc. Nyáron akár szabadtéri moziként is működhetne. Vmi ilyesmi lehetne: www.bryantpark.org

2 hónapja
Ami szerintem nagyon hiányzik ebből a városból az egy igazi FÓRUM, ahol az emberek megbeszélik a közösségi ügyeiket. És ez még akkor is fontos, ha tudjuk, hogy van az internet, mert egyrészt a virtuális tér nem ugyanaz, mint a valós, arról nem is beszélve, hogy mennyire zártan működnek a virtuális közösségek. És hol máshol nem, mint éppen a városháza előtt kéne ezt létrehozni. A tér tehát egyrészt úgy lenne kialakítva, hogy ilyen viták megrendezésére, fölszólalásokra alkalmas helyszín legyen Egyben a tér egy hatalmas emlékhelye is lenne illetve interaktív bemutatója a köztársaság eszméjének, ahol a polgárok találkozhatnának a demokrácia főbb gondolataival, azoknak mind egyetemes, mind hazai képviselőinek szobraival/képeivel/vagy akár a róluk készült felvételekkel, és megismerhetnék a magyarországi demokrácia főbb állomásait. A tér másik funkciója aféle Covent Garden jellegű találkozóhely lenne, ami megint csak hiányzik Budapestről, ahol színvonalas szabadtéri élő produkciókat láthatunk sorra egymás után, jelentős részben gyerekeknek szólókat, de persze felnőtteknek szólókat is. Én építészetileg ehhez egyrészt lezárnám a Károly krt-i részt, de elsősorban akusztikai szempontból - persze nem valami ronda falat képzelnék el ide, és valahogy olyan formában, hogy a tér nyitottsága a körút felé megmaradjon. Másrészt a tér belső felét leválasztanám, és itt gondolnám kialakítani a vitákra alkalmas fórumot. Esztétikailag mindenképp valami olyasmit gondolnék, ami a városi tér vagy akár a görög-római forum világát visszaidézi.

2 hónapja
Biztos nem lenne egyszerű, de ha már itt van egy fantasztikus tér- és parklánc a Belvárosban: Nem lehetne levinni az autóforgalmat a föld alá a Dob utca és a Király utca / Anker köz között?

2 hónapja
Persze bizonyos magassági korlátozásokkal, és a villamos maradna, mint Debrecen főterén... Így egy József nádor tér- Erzsébet tér- Deák tér-Városháza tér - Madách tér összefüggő láncolat alakulna ki....

2 hónapja
Látva a képen látható autókat nem tudok másra gondolni, hogy illúzió volna megszűntetni a parkolást, ezért inkább azt gondolom, hogy le kell süllyeszteni, mondjuk kétszintes parkoló, a felső szintben raszteres rendszerben kihagyott fahelyekkel. Régen sok tér volt ilyen, legjobb példa a Mátyás tér. Az 1927-es alaprajzon még utak sincsenek https://zoldkalauz.hu/matyas-ter, csak határoló széles zöldsáv kívül sövénnyel, a tér fásított kavicsos terület ahol a gyerekek golyóztak, felnőttek petanqe szerű játékot játszottak, körben a padok alatt hűsöltek a sarki gyógyszerészék éppúgy mint a kimenős inasok vagy cselédek. Ez alatt az elrendezés alatt jut hely a gépkocsiknak, csak a fahelyekben kell jól kialakítani az ÉLŐHELYET a felszíni fáknak, öntözéssel, tápanyag utánpótlással, vízelvezetéssel, levegős talajkeverékkel. A fakoronák alatt lehet rendezvény, vásár, tömeg, kutyák, boldog emberek, szaladgáló gyerekek. Felettük 5-8 év alatt a fák lombjai összezárnának, lehetne párásítás nyáron, retró fagylaltos kocsi …. meg ilyesmi. Lehet, hogy már-már primitív ötlet, de régen is jól működött – csak a mélygarázs megközelítését kell jól kitalálni, talán helytakarékos gépkocsi emelővel?? 

2 hónapja
Bármit is csinálnak a főváros köztereivel, az feleljen meg Jan Gehl Élhető városok című könyvében kifejtetteknek.

2 hónapja
Egy gondolatmenet: Ugyan a villamos ut bezolditese latvanyos lett, de nem teremtett hasznos teruletet. A park jelenlegi funkcioja gyakorlatilag jarda es gyalogatkelo. Nem eppen melto a park megnevezeshez. Ha nagyobb ivben gondolkozunk elkepzelhetunk egy az ut felett atnyulo zold hidat ami osszekotne es kiterjesztene a parkot egeszen a Madach terig. Ez megvalositana a sokszor emlegetett fo ut levalasztast, illetve fold ala vezeteset, azonban nem ragaszkodna a jarhato (piknikezheto stb.) terulet sikban tartasahoz. A kiemelkedo (bocs) zold teruletet jobban integralna a meglevo kihasznalatlan teret es gazdagitana az amugy lapos budapesti domborzatot. Konkretan egy a villamost es utat ativelo igazi parkrol lenne szo. Par parktikus meggondolas: - A villamos vezetek magasagga kb 6m. Az auto ut legalabb 4m magassagot igenyel. Az ut + jarda nagyjabol 50m szeles. - A feluljarok megitelese meglehetosen negativ, mozgaskorlatozott hasznalatuk bonyolult. A terulet forgalmas. Azonban a park teljes hosszan harom atkelo is talalhato. A kozepso akar szintben is tarthato. - A fak gyokeri igenyelnek legalabb annyi talajt mint a lombozatuk. A sinek kozotti terulet a hid/domb/ter alatt feltoltheto es hasznalhato erre. A valos terv valoszniuleg nem lenne ennyire egyoldalu, azonban a leirtakbol latszik, hogyha az utat, a jardakat es a parkot a vizszintestol eltoljuk sok uj lehetoseg adodik a ter kibovitesere es tovabb specifikalasara.

2 hónapja
Fàkat, sok fàt szeretnènk. Alà gyepet, ès mindezt èjszakàra zàrjàk le, mielott folyamatosan a tisztelt bulizok, ès a hajlèktalanok telehugyozzàk

2 hónapja
Minden városi tér a térfalaival együtt értelmezhető csak. A teret határoló épületek és különösen azok funkciója meghatározza a tér használatát. Ez a tér a Városháza tere, igaz ez akkor is, ha az épület nem Városházának épült. Mivel nem eleve a város házának épült, ezért nem attraktív, (hivalkodó) a megjelenése. Valószínüleg sok erre járó ember (nem csak külföldi) nem is sejti ránézve, hogy a város életében és épített közegében fontos épületet lát. Ezért a tér kialakításánál ezt a problémát is kellene kezelni, hogy a térnek a súlypontjai is értelmet nyerjenek. (persze nem kell feltétlenül hogy harsány legyen az új főhomlokzat, hiszen mondhatjuk hogy szerény, a közért dolgozó hivatalnokok épülete ez, azonban mégis csak a város háza). Az eredeti épület stílusában való befejezés sem lenne túl díszes, hiszen nem Városházának épült. A tér alá kellene az autókat tenni többszintes mélygarázsba. A térszínen pedig el kell fogadni, hogy ez nem a kutyasétáltatásról és a piknikezésről szóló tér, funkciójában jobban hasonlít a Kossuth térre, mint a Városligetre. Tudom, hogy több zöldfelületre, parkra lenne szükség a belvárosban, de ez pont nem annak a helye. Persze a tér két oldalán kellene pihenést, felfrissülést ígérő árnyas zöld felület, de azt is kiemelt felületként képzelném inkább el, hogy ne akarjon senki sem belemenni. A tér közepe pedig inkább reprezentatív megjelenési kellene hogy legyen, vízzel, esetleg szoborral, stb.. A Merlin színház épülete bár több szempontból is értékes, sajnos a teret túlságosan penetrálja, ezért az egységes kép érdekében elbontanám.

2 hónapja
Magát a városházát, annak homkolaztát kell szép méltó móon befejezni hogy karaktert adhasson a térnek. Magán a téren remek volt a fa kerti bútor konstelláció és karácsoni vásár,azt meg lehetne őrizni. A városházát meg lehetne nyitni az emebereknek, hogy különböző dolgokat véleményezhessenek. Olyan funkciókra lehetne használni ezt a teret ami kiegészíti a deaák tér funkcióit. Például ingyenes wc, kúltúrális kiállítások egy két ízléses teázó vagy kávézó, hogy a park önnfenttartó lehessen. A magitszigeti japán kert inspirálhatná a növényzet és sétányok kialakításását.

2 hónapja
A parkoló úgy ahogy van szűnjön meg, a kedves dolgozók érkezzenek tömegközlekedéssel ha már autómentesíteni szeretnénk a várost.

2 hónapja
Elsősorban szeretném kifejezni örömömet, hogy a városlakók megkérdezése, véleménye alapján képzelik el a város továbbfejlesztését! Amit magamban megfogalmaztam, azt nagyjából Wizner Balázs már leírta, így teljes egészében csatlakozom ahhoz a koncepcióhoz, hogy ez legyen egy "fórum" a városban. A főútvonaltól való térhatárolás természetesen nélkülözhetetlen, de itt jó lenne a "fából vaskarikát" megvalósítani, hogy egyrészt a zaj stb-től elválasztva legyen egy alkalmas közösségi tér, másfelől, a Károly körúttal szerencsés lenne az optikai, és fizikai kapcsolatot is fenntartani! A parkolók kérdésében valóban kellene némi földalatti garázs, hisz enélkül a városháza működése elképzelhetetlen, de ennek a befogadóképességét nagyon átgondoltan kellene megtervezni! Végezetül az épület(ek) homlokzata valóban nem kikerülhető kérdés. Valóban lenne jelentősége, hogy az épület látványa jelezze funkcióját, és egy esztétikus látványelem is legyen. Másfelől a kialakuló fórum- udvar- pihenőkert, hogy valóban egy szeretett- vonzó- kellemes hely legyen a meglévő tűzfalak, jellegtelen, nem esztétikai igény szerinti ráépítés stb. kuszaságát, egy XXI. századi építészeti gesztussal kéne befejezetté, egységessé tenni.

2 hónapja
Amikor elkészül az új park, lehetne kihelyezni olyan nagy méretű, könnyen cserélhető fehér felületet biztosító paneleket, amelyek lehetőséget teremtenek a Graffiti művészeknek alkotó tevékenységük kivitelezésére. A legjobb alkotásokra szavazni is lehetne és ki is lehetne állítani a legjobbakat.

2 hónapja
Mindenképpen érdemes lenne egy fás ligetet létrehozni, így a park zöldfolyósóként működhetne a madárvilág számára. Alapvetően Pesten kevesebb a fa, mint Budán. Ezen mindenképpen kellene változtatni. A burkolt felületeket is minimalizálni kellene a parkban.A Deák Ferenc tér környéke az egyik legizzasztóbb hely a nyári bringázások tapasztalataiból kiindulva. Perzselő a beton, nincs semmi, ami árnyékot vetne. A levegőt frissessége érdekében elengedhetetlenek a fák ide.

2 hónapja
Kérem figyeljenek oda a szemetesek számára elhelyezésére és a méretére. Zuglóban egy parkfelújítás során tapasztaltuk, hogy kis méretűek a kukák ezért az emberek hiába szeretnék nem tudják beledobni a szemetet. valamint szükség van csikktartókra, mert sajnos az emberek egy része cigizik bárhogy is fáj nekünk, adjzunk nekik lehetőséget, hogy elnyomják és kidobják a kukába a csikket. Köszönöm.

kb. 2 hónapja
Zoboki Gábor 1996-os terve jó kiindulás lehetne. A feltárt városfal vonalában egy zártabb és egy nyitott , sok fás park létrehozása. A parkolót a belső részből el kellen hagyni, mert a fű sem nő rajta, csak a térburkolat. A volt Merlin transzformátorház előtti bártyát idéző bejárat is jó ötlet volt.

kb. 2 hónapja
A leendő park elrendezésének igazodnia kell a Városháza épületéhez, és az ott megjelenő új funkciókhoz is. Az alap szerintem is Baliga Koinél által megfogalmazott terv, mely szerint vissza kell bontani a Városhoza földszinti részeinek beépített árkádjait a park felé. Az árkádokból nyíló földszinti helységeket pedig át kell adni köznek. Lehetnek itt közösségi és kulturális terek, és természetesen vendéglátóegységek is. A parkban útjait a városháza udvarát elválasztó kapuhoz kellene igazítani. Így a Károly krt felöl a két kapuhoz két széles út vezetne , fasorokkal szegélyezetten. Ezeket keresztezhtné egy szélesebb út. A tér közepére jó lenne egy szökökót vagy más építészeti jel. Az így létrejövő ‘kockákban’ kaphatnának helyet a különböző csoportoknak szóló funkciók. Szabadtéri kondipark, kutyafuttató, játszótér,, sportpálya/petanquepálya és természetesen üres, füves tér üldögélni. Az utakat végig fasor szegélyezhetné és padok lennének a szélén. Természetesen össze kellene kötni a Városháza belső üdv áraival, hogy a park utjainak folytatásaként szabadon át lehessen sétálni a Városháza utcába.

kb. 2 hónapja
Nem kell a város minden négyzetméterét aktív funkcióval megtölteni, a belvárosban is helye van a természetnek. Létre lehet hozni fákkal, bokrokkal, fűvel, virágokkal borított területet. A szolgáltatásokat (nyilvános wc, információs pont) a városháza aulájában is el lehet helyezni, megnyitva azt városlakok előtt. A cél szerintem az hogy létrejöjjön egy minél nagyobb és minél magas intenzitású zöld terület akár vadvirágokkal borítva, ahogy azt Utrecht városában is csinálták. Valami ilyesmi: https://www.budapestdialog.hu/dialogs/varoshaza-park-kibovitese

kb. 2 hónapja
Budapest adósa a művészeinek, különösen a fiatal és a nyugdíjas, középosztálybeli, még nem, vagy nem közismert kis mestereinek. A rendszerváltozást megelőző évektől a 2007-ig a Belváros Vörösmarty terének turistaforgalmára ráépült egy vállalkozási forma, ami nemzetközileg ma is létezik, kiváló lehetőséget biztosítva az egyetimista művészek, művésztanárok, kezdők, és nyugdíjasok számára, hogy szerényebb jövedelmeiket kiegészítsék. Itthoni műfaj kritikusai ezt a jelenséget csak úgy nevezték: „a portrésok”. Természetesen nem csak portérérajzolók, hanem mintegy 50 különféle művész, többségükben művészeti egyetemisták, általános és középiskolai művészeti tanárok és nyugdíjas művészek részvételével kezdődött minden, akik között mindenféle művészek, képzőművészek, rézkarcolók, aquarellesek, előadók, zenészek, fotográfusok, még kerámikus, de mutatványosok és bűvészek is voltak, sokan közöttük alkalmilag megjelenő külföldiek, akik egy-egy idényre, vagy tovább is maradtak. Sokan közülük állandóan dolgoztak ott, néhányan alkalmilag fordultak meg a Vörösmarty téren. Ma már elképzelni is nehéz azt, amikor a Vörösmarty tér kövezetére hajnali ötkor, mert eleinte érkezési sorrendben választhattak helyet, kitoltak egy hatalmas koncertzongorát, (nagyon komoly feladat), majd az egyik, aki kitolta, szépen leült reggelizni a zongora mellett, aztán a kottáját lapozgatta, csendben és türelmesen, megvárva, amíg 8 óra lesz, és akkor leült zongorázni. Eleinte, amíg csendes a város, csak halkan, amikor a zaj már elnyomná, keményebben játszik, egészen este hatig, hétig, 20-perces, félórás szünetekkel, amikor is közönségével beszélget, mígnem este lassan és ceremonikusan elkezdi leszerelni a „színpadát”... Körülötte mindenféle művészfélék és műkedvelők trécselnek és árulják portékáikat, egész nap, és tényleg, többen is rajzolják, egyik-másik festi is a portrékat. De konzervdobozba zárva a kommunizmus utolsó lehelletét is lehet kapni, és a tér szökőkútjának vizében a születésnapos művész pezsgője várja az estét. Belülről, az elejétől a végéig tapasztaltam meg ennek az élénk és érdekes világnak az azóta teljesen eltörölt működését, szép kezdeteit, majd megrontását majd szétkergetését, és ezért az utcaművészetekkel kapcsolatosan sokféle nemzetközi: bécsi, párizsi, prágai, velencei, firenzei, római, barcelonai, lisszaboni, New York-i és Rio de Janeiró-i utcaművészeti tapasztalattal is találkozva, sok helyen megfordultam. Engem, szinte utolsóként 2007-ben üldözött el Belváros-Lipótváros Önkormányzata. (Üdvözlöm Önöket, Hajtmanszki Zoltán, Balogh Rudolf-díjas fotográfus vagyok: én is ott kezdődtem el.) Életem legfájdalmasabb eseménye volt, amikor az önkormányzat Közterület Hasznosítási Társulása megszűntette a 20 éve fennálló engedélyemet, és elküldött a biztos megélhetésemből, ahol váltott műszakokban három, nyelveket beszélő tehetséges egyetemista alkalmazottam kezei alá dolgozhattam Budapest városának egyik legismertebb utca-fotográfusaként. A város rosszmájúinak megnevezése szerint a „portrésok” között alkotva és árusítva hoztam létre életem legnagyobb és legelismertebb képanyagát amely Budapest hangulatait és életét rögzítette 1989 és 2007 között, az eldugott, akár külvárosi szegleteitől a belváros unalomig ismert, de művészileg kevéssé megidézett nagy látványosságain át az ember utcai jelenlétének pillanatképeiig. Abszolút analóg műveimet dokumentum-munkáimmal együtt őrzik és használják a közgyűjtemények. Ha a Vörösmarty tér régi kismesterei közül csak én lennék az egyetlen azóta is sikeres művész, aki a szakmai elismerését a szabad piacon való kiérlelődésnek és utcai, rendes bevételének köszönheti, akkor még nem is annyira sírna a lelkem, de nem én voltam az egyetlen, aki enélkül nehezen állt volna pályára, így meg bizony könnyen indult. És-hát, egy jó ideig, amíg az önkormányzat vadkapitalista módszereit be nem vezette, és mindent el nem kezdett alárendelni a pénznek, addig itt szinte mindenki más-más okból, de mindenki rászorult arra, hogy létezzen egy szabadabb és kötetlenebb piac, mint az alig-alig létező kortárs műkereskedelem, vagy a galériák. Kell hogy legyen egy olyan művészeti piac, amit a kiszámítható piaci igények és törvények igazgatnak. Bizony, ezt a piacot az önkormányzat telhetetlen szabályai tették tönkre. Ha az önkormányzat akkor nem vezet be helypénz-licit-diktatúrát, akkor nem a portrésok bírták volna a legtovább, és a tér nem válik hírhedten kellemetlen hellyé, ahol minden járókelőhöz felhajó ügynökök tolakodnak oda, akik az egyre rövidebb idők alatt dolgozó és egyre elnyomottabb, egyre silányabb kvalitású portrésok számára vadászták a portréalanyokat, míg végül az ő kezükbe került a tér üzleti irányítása feletti hatalom. Én nagyon megtennék mindent, és a tervezésben, szervezésben is szívesen vállalnék akár önkéntes feladatot, munkát, ha a város vezetői belátnák, hogy ugyanúgy ahogyan Prágában a Károly hídon, Velencében városszerte, Párizsban több gócpontban is, és világszerte mindenütt léteznek jól szervezett, önzsűriző, vagy önkormányzatilag zsűrizett közösségekben régóta működő műveszeti szabadpiacok, belátnák, hogy ezt a kérdést igenis lehet jól szabályozni, nem szabad betiltani, hogy a művészet sajátos törvényei szerint meg kell adni a művésztársadalom szükségleteihez mérten a művészeknek azt a lehetőséget, hogy műveikből már egyetemi tanulmányaik alatt is megéljenek, hogy a művészek kiegészítsék azt a megalázóan gyenge jövedelmet, amit tanítással, vagy alkalmazott munkákkal keresni lehet, vagy kiegészíthessék vacak nyugdíjaikat, és lehetőséget kapjanak a minőségi munkát végző autodidakta művészek is, amilyen a korai, nagy családom ellátásának a követelményei mellett magam is voltam-vagyok. Létezik ilyen piaca a design ágazatnak, de az is nagyon ritkán nem mindennaposan működik, és ott befutott emberek tudnak igazán életben maradni, mert nagyon kemény piac. És létezik egy eldugottabb, kisebb dolog, amit tényleg képzőművészek csinálnak, de eldugott és kicsi, nem annyira célra szabott, és egy lom- és bóvlivásár helyén működik, bizonytalanul, hetente egyszeri nyitvatartással, rossz helyen. Egy ilyen helynek a belváros közepén van esélye, ahol a város szívében mindenki belebotlik, és egy ilyen hely minden világvárosban kell. Legtöbb helyen van is. Ez a tér -körültekintően használva- éppen alkalmas kompenzáció lehetne a Főváros és a Belváros rossz döntéseinek következtében 2007-ben végleg elzavart utcaművészek felé. Ha a Főváros ezt a szép teret, az udvarán lévő térrel együtt művészeknek adná ki, 18-28 éves korig és 65 éves kor felett ingyenesen, felnőttkorban pedig egységes helypénzért, szépen, alkalmasan alakítaná ki ezt a teret, összefüggően lefedné a munkára alkalmas részét egy átlátszó, esővédő fedéssel ott ahol nincsenek és nem is lesznek fák, berendezné úgy, hogy éjszakára zárható, nappalra kinyitható, egységes designt követő bútorokkal és paravánokkal dolgozhassanak a művészek, amihez a jelenleg is ott lévő csúnya plakáttartó-paravánokat is fel lehetne használni sokkal szebben, szétosztva a térben, - ha megengedné a város, hogy minden művész tervezett helyekre elültethessen egy-egy fát is a téren, hogy árnyékosabb legyen nyáron, hogy legyenek padok és utcai székek, amelyeken a közönség pihenhet, legyen egy fedett pavilon, ahová hangszereket lehet felállítani, legyen WC és vízvételi helyek, saját büfé-étkező, ahol szerény körülmények között élő ember is talál uzsonnát, akkor ez a tér egy üdítő színfolt lehetne a kultúráért utazó emberek körében, akiket én nem szeretek turistáknak hívni, legfeljebb így : kultúrturisták. Tervezzünk itt nekik egy teret, egy olyat ami volt, szép volt, de a rendszrváltozás viharában elveszett, mert az ami most a Városháza mögötti téren van, a bútorok, tárgyak, üres nagy lakatlan terek és autók, annak semmi de semmi élete, semmi értelme nincsen. Ez a tér éppen elég lenne annak a negyven-ötven művésznek, akiknek a lassankénti megjelenésére számítani lehet. És --- először is--- rendeletet kellene alkotni művészeti tevékenységek utcai végzésének a budapesti jogairól ezen a „Városháza-téren”, okosan, mindent mérlegelve, szabályokat teremteni, nehogy megint a haszonelvűség kerítse hatalmába az önkormányzatot és a művészetet. Nem nagy ügy ilyen rendeletet alkotni, körül kell kicsit nézni Európában, sok a jó, régóta jól működő példa. Nem hosszú rendeletek ezek, de jópár okos dolgot lehet belőlük meríteni. Szívesen segítenék. Találjunk funkciót a térnek, hívjuk vissza az életet, aztán tervezzük meg okosan és szépen hozzá a környezetet. Bennem ezzel a térrel kapcsolatban ez fogalamzódik meg, mert a közelében színházak, előadóhelyek, és sok-sok élet van. A koronavírust követő válságban biztosan sok művésznek lenne égetőbb mint valaha egy ilyen tér a talpraállásban, újrakezdésben, a nehézségek túlélésében is. Segíthetek? ☺