A Vár lábánál elterülő
Vérmező Budapest egyik legnagyobb közparkja. Elhelyezkedése, arányai, növényállománya igazi természeti kinccsé emelte a város szívében.
A Fővárosi Önkormányzat kiemelt szerepet szán a Vérmezőnek a város zöldebbé és élhetőbbé
tételében, hiszen ez a park is része a budai parktengelynek, amit erősíteni, bővíteni, fejleszteni kell. Hogy ez hogyan történjen, azt a város lakóival együttműködve szeretné meghatározni az önkormányzat.
"
Mi lehet a legfontosabb fejlesztés? Mi az, ami hiányzik vagy rosszul működik?
Ossza meg tapasztalatait, javaslatait a Vérmező jövőjével kapcsolatban!
A kérdőív kitöltésének nincs előre megadott határideje,
de az első részletes riportot a május 15-i állapot alapján fogjuk elkészíteni a
Fővárosi Önkormányzat számára. Kitölteni ezután is lehet, így - értelem szerint
- az automata eredményösszesítés is folyamatosan frissül.
Normális futópálya, működő közvilágítás, Pétanque pályák, faragott sakktáblák, automatikus öntözőrendszer, lezárt kutyafuttató, fejlesztett szabadtéri kondi-park,
Sokat kellene javítani a megközelíthetőségen a Moszkva tér felől. Gyalog vagy kerékpárúton két lámpán is át kell menni, egy átlós zebra sokat segítene. A Horváth-kerttel is nagyon rossz a kapcsolat, a kettőt összekötő utcát fel kellene szabadítani a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára, és zöldíteni. A kutyafuttató valóban nem lenne rossz (a park mindkét végében), de a futópályának csak akkor van értelme, ha normális hosszúságú (végigér a parkon és vissza – a legszebb persze a Horváth-kerttel való összekötés lenne).
T. Tervezők! Közvilágítás fejlesztés, újra rendezni a mező részeket és öntöző rendszer, kamera rendszer kiépítése. Ne legyen zárt kutyafuttató,maradjon meg úgy,ahogy van a használhatósága,de építsenek ki egy olyan részt,ahol a kutyák számárs ugró,mászó akadályok vannak. Futópálya kialakítása. Biciklísek,rolleresek biciklí útra terelése,h ne mindenhol ők száguldozzanak. Esetleg több pad kihelyezése.
Tisztelt Tervezők! Amennyiben javaslatot szeretnének azoktól, akik napi szinten életük egy részét a Vérmezőn töltik és ismerik a park életét, abban az esetben a következő javaslatokat tenném. Tekintettel arra, hogy ma már készül egy élménypark és sportközpont a kerületben, a Tabánban, ami nincs is oly messze a Vérmezőtől, így nem tudom, hogy indokolt-e, vagy van-e igény arra, hogy a Vérmező is ilyen paraméterekkel legyen átépítve. Tekintettel a jelen helyzetre, a szükséges és praktikus dolgokkal kezdeném. Közvilágítás, a jelenlegi elég gyéren teljesíti feladatát, nem ártana egy kicsit fejleszteni, bővíteni. Szeméttárolók. A kihelyezett kukák sajnos nem látják el feladatukat több szempontból sem. Akár a szél, akár az élővilág (varjak) képviselői könnyedséggel kikapják tartalmát, így egy erősebb szelet követően a kukák tartalma beteríti a közterületet, így ezek cseréjét javasolnám olyan tárolókra, amelyek zártabbak. Lehetne a darabszámot is növelni. Kamerarendszer kiépítése, ami a közbiztonságot szolgálná. Jelenlegi meglévő öntözőrendszer megjavítása, cseréje olyanra, ami használható és működtethető. Amennyiben új arculatban gondolkodnak, így a jelen adottságok figyelembevételével és a kiépített területek feljavításával, modernizálásával lehetne még számolni. Jelen esetben a Vérmező sok korosztályt és különböző érdeklődési körökkel rendelkező polgárt kiszolgál, van játszótér, kosárpálya, pingpong-asztal, felnőttjátszótér és vannak a parkban csendesebb részek is, ahol a csendben pihenni, olvasni vágyó emberek is helyet találnak maguknak, úgy ahogy a kutyás társadalom is jól tudja érezni magát négylábú családtagjával. Ezen területek karbantartása, állagfeljavítása igencsak kedvező lenne minden érintett számára. Mivel készülő félben van a kerület sportközpontja, javasolnám a Vérmező területét másként hasznosítani és a jelenlegi adottságait minőségileg feljavítani. Gondolnék itt az elöregedett és eltávolított növényzet pótlására, fák, bokrok formnem ájában. Áldásos lenne a terület zaj és pormentesítése a két főúttól (Attila út és Krisztina krt.) szegélyező gyepsáv betelepítése magas bokrokkal, a gyepesített rész feljavítása, a kivágott fák pótlása. Figyelemben véve nem csak a környezet flóráját hanem faunáját, azaz természetes élővilágát is, a madarakat, sünöket és egyéb itt élő állatokat, lehetne olyan növényzetet telepíteni, ahol ezek az állatok jól érzik magukat és számukra a növény termése eleségül is szolgálna. (korai vadmeggy,, tűztövis, berkenye, madárbirs). A Főkert munkatársai ezeket jobban ismerik, mint jómagam. Csalogassuk vissza az élővilágot a város szívébe, ne csak varjak lepjék el a területet, hanem rigók, cinkék, mókusok és egyéb parkban honos állatfajok. Természetesen gondoljunk a sportolni vágyó embertársainkra is. Igen sokan járnak gyalogolni és futni a Vérmezőre. Számukra üdvös lenne egy kialakított futófelület, mivel a jelenlegi murva nem feltétlenül áldásos. Ugyanakkor kérnénk a gördeszkázó, bicikliző társadalom kiterelését a kialakított felületre, mert jelenleg a park minden pontján körültekintés nélkül száguldoznak. (Mondom ezt úgy, hogy magam is biciklivel közlekedek) Játszótér felújítása környezetbarát játékok kihelyezése. Ennél a tételnél nem ártana, ha azt is figyelemben vennénk, hogy jó lenne egy vagy több ingyenes illemhely kialakítása, esetleg a területen lévő ivókutak számának növelése. Köszönjük a felajánlást, de zárt kutyafuttatóra nem tartunk igényt. A vérmezői kutyások kutyái jól nevelt ebek, nem indokolt bezárni őket. Ők is szeretnek szabadon futni és közlekedni és a gazdi felelős a kutya tetteiért és eddig még nem ért senkit olyan hátrány a szabadon közlekedő kutyák miatt, ami miatt ezt meg kellene tenni. Ellenben örömmel fogadna minden kutyás egy agility pályát, amit igényben vehet az állat tanítására, készsége fejlesztésére. Ugyanakkor örömmel vennénk azt is, ha a metró-szellőző úgy lenne kialakítva, hogy ne legyen lehetősége a hajléktalanoknak ott sátortábort verni, melegedni és piknikezni, valamint életvitel-szerűen ott tartózkodni. Sajnos jelen pillanatban ez egy megoldatlan kérdés. Ha tiszta környezetben szeretnénk élni, kénytelenek vagyunk az általuk hátrahagyott dolgokat összeszedni utánuk.
Tisztelt Tervezők! Nehéz egy levegővétellel leírni azt, hogy egy évtizedek óta kvázi elfelejtett, lepukkanásra ítélt területen mi is lenne a fontos beruházás. Könnyebb lesz részletezni, hogy mire nincs szükség.. Fontos lenne mindenek felett a park komfortossá, barátságosabbá tétele. Pihenőhelyek létrehozása, padok, illemhelyek, ivókutak kihelyezése. Kukák modernizálása, hogy ne fújja a szemetet minden irányba a szél. A park külső határán illetve a sétáló utak mentén rendezett sövény kialakítása megfelelő, modern öntözőrendszerrel, ízléses, a park meghittségét emelő közvilágítással és mindemellett korszerű megfugyelőrendszerrel, hogy alkonyat után is biztonságban érezze magát mindenki a területen. A park körül üdvös lenne kerékpárút és futópálya kivitelezése a belső terület nyugalmát megtartandó. Mivel ez egy vizsonylag kis terület, nem tartom előnyösnek a gördeszkapályát, tudniillik a környező magas épületek visszhangoznák, erősítenék a csattogó zajt. Ők mehetnek máshová. Úgyszintén felesleges külön kutyafuttatót létesíteni egyrészt azért mert ezek a helyek a kutyabetegségek fertői, másrészt mert nincs precedens, ami igazolná, hogy a kutyák és a parkot megfelelően igénybevevő emberek ne tudnának békében megférni egymás mellett. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Tisztelt Tervezők! Maximálisan egyetértek Győrfy Krisztina hozzászólásával. A meglevő adottságokat kell javítani, pld. a közvilágítást, hogy este is át merjen menni az ember a parkon. Kihelyezni toitoi-okat, tekintettel arra, hogy a hajléktalanok most a parkot használják nyilvános lllemhelynek, ami egészségügyi és esztétikai szempontból is megengedhetetlen. A Szitakötő játszótér feletti platóra el lehetne helyezn néhány asztalt, hogy lehessen sakkozni vagy kártyázni. A Babits szobornál lévő széles lépcsősorból egy részt akadálymentesíteni lehetne, hogy babakocsival meg bevásárlókocsival is könnyebben lehessen használni. A kamerarendszer szintén jó ötlet. Mivel itt születtem és szinte a Vérmezőn nőttem fel, emlékeim szerint t több volt a fa, meg a bokor. Bár most nem sétáltatok kutyát, de szeretem, ha odaszaladnak hozzám és üdvözölnek. Egy zárt rész szerintem senkinek nem lenne jó, főleg nem a kutyáknak. A sportcsarnok és a tó megvalósítása nekem rémisztő. Ha valaki nagyon sportolna, arra ott Czakó, meg jópár edzőterem . A Vérmezőnek nem ez a funkciója.Pár padot meg a szabadtéri sporteszközt még el tudok képzelni. A Vérmező alapjában véve egy kis oázis a város közepén, hadd maradjon is az, sok fával, bokorral, virággal, hogy a madarak is jól érezzék magukat, meg az itt lakók is, és a parkot használók is.
Tisztelt Tervezők! 12 éve élek a Vérmező szomszédságában, sok időt töltök el a parkban, főleg mióta a kislányunk megszületett. Mindig nagyon örültem annak, hogy itt van ez a park nekünk, de sokszor elégedetlenkedtem, hiányérzetem volt amiatt, hogyan lehetne még jobban kihasználni a park adottságait. Nagyon megörültem, amikor olvastam erről a lehetőségről, hogy ki lehet fejteni a véleményünket, elképzeléseinket. Vannak dolgok, amikkel a korábbi kommentelők hozzászólásaiból egyetértek. Véleményem szerint is inkább a park jelenlegi funkcióit kellene meghagyni, és inkább a jelenlegi infrastruktúra javítására kellene koncentrálni. Nem fontossági sorrendben írom, csak felsorolásszerűen: 1. Közvilágítás javítása. Nagy hátránya a parknak, hogy a jelenlegi közvilágítás a park kevés részét érinti és ott is csak gyéren világítanak a lámpák. Így sötétedés után szinte csak a kutyások merészkednek a parkba. Különösen gondot jelent ez a téli időszakban, amikor korán sötétedik. Ha az időjárás még lehetővé is tenné, hogy sötétedés után lemenjen az ember a parkba, akkor a sötétség miatt nem teszi. Sajnos ez a Szitakötő játszótérre is igaz. A jelenlegi lámpák helyett olyan reflektorok kellenének, amikkel pl. sportpályákat szoktak megvilágítani. Persze nem kellene az egész játszóteret bevilágítani, mert télen a gyerekeknek sincs igazán kedvük homokozni, de a mászókákat, hintákat tudnák használni. Ugyanez igaz a parkra is. Nem kell, hogy az egész fényárban ússzon, de azok az útvonalak, ahol futni szoktak az emberek vagy a Krisztina körútat és az Attila útat összekötő járdák legyenek normálisan kivilágítva. 2. Járdák, sétányok állapota. Sok helyen a járdák négyzet alakú betonlapokból vannak, amelyek töredezettek, nagyy rések vannak közöttük az illesztéseknél. Ez balesetveszélyes, főleg a gyerekek számára. Ezeket ki kellene cseréni valami más anyagra. A kavicsos sétányok szegélykövei sok helyen már ki sem látszanak, bizonyára mert az évek során mindig csak utántöltötték a kavicsréteget. Sok helyen egyenetlen a talaj és egy nagyobb esőzés vagy hóolvadás után pocsolyák, kisebb tavak alakulnak ki. A szegélyköveket újra kellene rakni, a sétányok felületét kiegyenlíteni és egységesen feltölteni kaviccsal. 3. Régi betonfelületek, falmaradványok elbontása. Számos helyen találhatók korábbról ottmaradt betonfelületek, vagy kőlapokkal lerakott részek. Nem tudom, hogy ezeknek korábban mi volt a funkciójuk, de ma már csak a zöld felülettől veszik el a helyet. Ezek a részek főleg a Vagon étteremtől a Korlát utca irányába húzódó járda mellett vannak. 4. Szemetesek cseréje. Az előttem kommentelők, már írták, hogy a jelenlegi szemetesekből könnyen kifújja a szél a szemetet, illetve kiszedik a varjak. Egyetértek azzal, hogy fedeles szemetesekre lenne szükség. Annyival egészíteném ki, hogy egyúttal lehetne dupla kukákat kirakni, az egyik részébe a normál hulladékot lehetne dobni, a másikba a műanyagot és az alumínium dobozokat. Ez utóbbira azért lenne szükség, mert sokan piknikezni jönnek a parkba és közben üdítőznek, söröznek, és most ezek a csomagolóanyagok is a normál szemetesekbe kerülnek. 4. Padok cseréje. A jelenlegi "piros" padok kényelmetlenek és nagy a rés az ülőlap és a hátlap között, kisebb gyerekkel nem lehet ráülni, mert egész egyszerűen átesik a résen, ha hátra akar dőlni. Új, az egész hátat megtámasztó padokra lenne szükség. 5. Új illemhelyek kialakítása. Most csak a Szitakötő játszótérnél és a Déli kerengő aluljáróban van nyilvános illemhely. Jó lenne még legalább egy-két illemhely kialakítása. Szerintem az egyiknek ideális lenne a Vagon étteremtől kezdődő "nagyréten" lennie. Jó idő esetén itt nagyon sokan pihennek, piknikeznek. A másik illemhely lehetne a felnőtt kondiparknál, focipályánál. Így gyakorlatilag egy tengely mentén, hosszanti irányban az egész park le lenne fedve ilyen szempontból. Nem értek egyet azzal, hogy toitoi vécéket helyezzenek ki. Egyrészt ezek csúnyák, büdösek, másrészt meg ha az első alkalommal nem megfelelően használják, akkor utána jóérzésű ember már nem fogja haszálni. Sajnos, a hajléktalanok ígyis-úgyis a parkban fogják elvégezni a dolgukat. 6. Közbiztonság. A fekvése és a környék épületei miatt (Déli-pályaudvar, a Feszty Árpád utcai hajléktalan ellátó) miatt a park mindig is a hajléktalanok célterülete lesz. Ez nemcsak kerületi, hanem fővárosi probléma is. Úgy vélem, hogy ezt megszűntetni nem lehet, de törekedni kell rá, hogy kordában legyen tartva. Parkőrséget kellene felállítani, akik elektromos robogókkal járőröznének és jelentenék a rendőrségnek, közterületfelügyeletnek, ha olyanokat látnának, akik túlzottan hangoskodnak, szemetelnek, rongálnak, a parkban végzik el a dolgukat, stb. Ez mellett pedig ellenőriznék a parkban elhelyezett utcabútorok, szemetesek, kondi eszközök állapotát. 7.Kutyafuttató. Bár nekem nincs kutyám, de nem gondolnám, hogy szükség lenne zárt kutyafuttatóra. Nagyon sok a környéken a kutya, igen sok köztük a nagytestű. Ha lezárnának nekik egy területet, akkor az vagy a kutyásoknak lenne túl kicsi, vagy a többi embertől venne el nagy területet. Sétálhassanak szabadon a kutyák, csak a gazdik figyeljenek oda, hogy mindig lássák a kutyájukat, reagálni tudjanak a különféle helyzetekre. A kutyás agility pályát a park Moszkva tér felőli végén tudnám elképzelni. 8. Futópálya. Én is sokat szoktam futni a parkban, több félmaratonira is itt készültem fel. Engem nem zavar, ha betonon vagy a kavicson kell futni, de megértem és támogatom, hogy sokan rekontán futópályát szeretnének. Nem kellene, hogy a teljes parkot körbeérje az is jó lenne, ha mondjuk az Attila úthoz közel eső sétány egyik oldalán lenne egy sáv, a másik oldalán pedig még egy sáv. Így a park leghosszabb oldalán lehetne futni ide-oda. A sétány elég széles, még maradna elég hely a sétálóknak, babakocsisoknak is. Nagyon fontos (ahogy korábban is írtam), hogy jól ki legyen világítva és csapadékos időben is használható legyen. 9. Asztalok kihelyezése. Sok gyerekes család tartja a születésnapokat a parkban, vagy a Szitakötő játszótéren. Ilyenkor piknikeznek a földön vagy a játszótéren a ping-pong asztalokat használják kipakolásra. Jó ötletnek tartom, hogy a Főkert épületének tetején lévő teraszra asztalokat telepítsenek, így ezeket lehetne használni ilyen alkalmakkor. Esetleg oldalról nyitott, pavilonszerű tetővel is el lehetne látni ezt a helyet, hogy rossz idő, nyári zápor esetén is használni lehessen. 10. Játszóterek. A Szitakötő játszótéren ki lehetne alakítani egy részt, ami kifejezetten kicsi, csúszó-mászó gyerekeknek lenne, gumi felülettel, életkoruknak megfelelő játékokkal. Ezen felül a kondiparkhoz is lehetne rakni egy homokozót, egy-két gyerekjátékot, hogy amíg a szülő sportol, addig a gyerek is el tudja foglalni magát. A "nagyréten" is lehetne egy-két organikus mászóka, hogy a piknikező családok gyerekei játszhassanak. A sétányok közötti lejtős részeken lehetne esetleg pár csúszdát telepíteni. 12.Szelektív hullladékgyűjtő sziget. Lezárásként írom, hogy a Mikó utca - Krisztina körút sarkán lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget rendbetételét kellene megoldani. Kamerákat kellene telepíteni, gyakrabban kellene ellenőrizni. Nonszensz, hogy egy ilyen kiemelt turistaútvonal mellett, közel a játszótérhez, gyermekorvosi rendelőhöz ilyen állapotok uralkodjanak. Köszönöm a figyelmüket! .
Tisztelt Tervezők! Egy közpark akkor jó, ha kiszolgálja az eltérő igényekkel rendelkező parkhasználókat úgy, hogy a park a tervezéséből fakadóan eleve kiküszöböli azokat a tényezőket, amik vitára adhatnak okot. Nem végeztem reprezentatív felmérést, de tapasztalataim alapján a parkot a következő társadalmi csoportok használják. 1) Fiatalok bandázásra, kártyázásra, iszogatásra. Nem feltétlenül hangosak, de látványuk zavarhatja a kisgyermekeseket, idősebbeket. Néhány jól elhelyeztet növénnyel körbefuttatott filagória, ami egyrészt minimális privát szférát biztosít számukra, másrészt kikerülnének a rosszallók látóköréből. 2) Kutyások. Az elzárt kutyafuttató a legtöbb helyen nem tölti be valódi célját. Az emberek sokszor féltik a kutyákat a fertőzésektől, továbbá aki pl. kisgyerekkel sétáltat kutyát, az messze el fogja kerülni a futtatót szintén fertőzésveszély miatt. Tehát hiába épül kutyafuttató, az emberek úgyis a park egyéb részeiben fogják a szeretett négylábúakat sétáltatni. Ez viszont problémát okozhat a nem kutyásoknak jellemzően két dolog miatt. A kisgyermekesek félnek a kutyaharapástól, tehát kötelezővé tenném a szájkosár használatát a nagyobb testű kutyák esetén. Továbbá több kuka telepítése megoldaná a második, kutyagumi problémát is. 3) Futók. Kaphatnának egy rekortán körpályát a biciklisút és a sétaút között. A különféle célú utak közé telepített fél méter magas dús növényzet, bokor határozottan, de nem tolakodóan nehezítené az utak közötti átjárhatóságot. 4) Kerékpárosok. Menjenek körbe a kijelölt bicikliúton. A parkon való keresztülvágást (és az ebből fakadó lehetséges baleseteket) meg lehet akadályozni kapukkal, tekergő utakkal, vagy stílusosabban növényzettel való szűkítéssel. 5) Egyéb, hangosabb sportot űzők (foci, kosár, lábtenisz). Csinálják bátran az erre kijelölt helyen. Persze a hely és a pályák kijelölését úgy kell megoldani, hogy a zaj ne zavarjon másokat. 6) Kisgyermekesek. Ők biztonságos, zárt játszóteret szeretnének, ahol együtt lehet a család. A szülők kényelmét szolgálná a több pad, asztal, pelenkázó, ping-pong asztal, szabadtéri kondigép az elzárt játszótéren belül. Mivel a gyerekek is hangosak, bátran lehet a játszótér a felnőtt sportpályák közelében, hogy a park átellenes oldala csendes maradhasson. 7) Idősebbek. Kényelmüket több pad, szórakozásukat pedig a park csendesebb végében elhelyezett sakk, ill. petanque pálya kiválóan szolgálná. 8) Hajléktalanok. Kizárni, elüldözni nem lehet őket (és nem is lenne emberséges), ezért meg kell oldani, hogy jelenlétük kevésbé zavarja a többi parklátogató nyugalmát. Több nyilvános, ingyenes illemhelység (nem toi toi) és zuhanyzó már sokat javítana a helyzeten. Természetesen ezek mellett lehetne fizetős, zsetonos wc/zuhanyzó is, hogy mindenki eldönthesse, hogy hova térne be szívesebben. A fentieken felül közös érdek a park zaj- és szmogvédelme (dúsabb növényzet az autóút és a park közé), több növény, fa, kamerarendszer, jobb közvilágítás, parkfelügyelet. További közvéleménykutatással kideríthető, hogy lenne-e igény a következőkre: kutya agility pálya, gördeszkapálya, bográcsozó, ill. bbq hely, épített tó, esetleg kávézó/lángosozó. Köszönöm a figyelmet!
Felejtsük el az ÉLMÉNYPARK szót, itt a park maga az élmény – ezt kellene erősíteni! Információs táblák, térkép segítené a park érdekességeinek megtalálását és identitásának erősítését pl. Martinovics emlékmű, egyéb szobrok, botanikai érdekességek. A játszótér kerítésén vagy a parkfenntartó épület feletti platón a park történetének bemutatása kulturális többletet nyújthat, Martinovicsék kivégzésétől a katonai használaton át a 45 utáni romtemetőig és tovább, mint pl. az 1969-es Házikert bemutató, melynek romjai ma is megvannak, akár rekonstruálhatók. Ez közízlés nevelés szempontjából is hatásos lehet, mert szép volt (képek: https://zoldkalauz.hu/vermezo) Bemutathatók az irodalmi kapcsolatok (Babits, Kosztolányi, Márai). A Mikó utca menti funkciók jó helyen vannak és elég ennyi, itt van parkfenntartó raktár, iroda, talán az illemhely is üzemeltethető. Amúgy régebben, kb. a 80-as évekig majdnem minden parkban, téren volt toalett, de a Fővárosi Csatornázási Művek kivonult az üzemeltetésből, azóta maradt a bokor. A próbálkozások rendre elhalnak, ezt külön - az egész városra - kell kitalálni, hogyan működtethető és csak utána telepíteni. A Szitakötő játszótér ötletes, gazdagon felszerelt, biztonságos – maradjon így, minőségi fenntartással. A park térszerkezetét nem kellene bántani, szép nagy füves terek, átlátások, többségében szép és sokszor botanikailag is érdekes növényállományt kiegészíteni csak ritkaságokkal lenne érdemes – jeltáblázás jó lenne. Futópálya jogos igény, a meglevő fitnesz elemek érintésével. A szélek intenzívebb cserjeállománya védené a parkot a zajtól, de mindenkit figyelmeztetnék arra, hogy úgy történjen, hogy ne legyen búvóhely – talán a nyírott, magas sövény, a park felől dekoratív virágos növény előtérrel, figyelemmel az ökologikus zöldfelületek városi alkalmazására (Pápai Veronika-Bíró Borbála FŐKERT kiadvány). Ha a parkot emeljük élménnyé, a növényalkalmazás, parki kisarchitektúrák, kis csobogók, madáritatók is segítenének ebben. Lehetne a park szezonális virágbemutatók színtere – hagymás tavaszi, írisz vagy magyar nemesítésű egynyári stb. a végtelenig folytatható. Javítandó a közvilágítás, parki bútorok ( a régi fotókon még látható, hogy volt itt egységes utcabútor – FŐKERT tervezők fejlesztése). A mikroklíma még elég jó, de ahogy a nyarak egyre forróbbak, lehet, hogy automata öntözésre lesz szükség.
Például úgy, hogy eltávolítjuk a hegyes-éles végződésekkel gazdagon ellátott szitakötő szobrot a Mikó utca felőli játszótérről. Körülötte bicikliznek-futkároznak a gyerekek. Ne adja Isten, hogy beleszaladjanak a potrohába, mint a lányom, 30 évvel ezelőtt... A Heim Pál kórházban varrták össze a nyakát. Írtam az akkori Tanácsnak, Aczél Péter ép. oszt. vez. válaszra sem méltatott.
A park zajterhelése igen magas, így célszerű lenne az Attila út felül forgalomcsillapítani, járdaszintre megemelni, kisgyerekesek számára biztonságosabbá tenni a gyalogátkelők szintjét a parkhoz vezető zebráknál, az 5-ös buszt/éjszakai buszokat a Tabánnál a Krisztina körútra, a villamossínre vezetni, közös megállókat kialakítani vele. Ezáltal a szokásos délutáni dugóban is gyorsabban haladna a busz és a park egyik oldalán jelentősen csökkenne a zajterhelés. 30-as zóna vagy lakó-pihenő övezet is kialakítható így itt az Attila úton, amelyen a keresztülmenő forgalmat minimalizálni lehet. Így érezhetően csökkenhetne a park zajterhelése az Attila úti oldalról, csendesebbé válna az ott pihenni szándékozók számára.
Olyan parkokat kell tervezni, aminek a későbbiekben az üzemeltetése sem okoz problémát.
Olyan parkokat kell tervezni, aminek a későbbiekben az üzemeltetése sem okoz problémát.
A Vérmező egy szuper jó park. Megfelelő arányban van fás és napos része. A fákból egyet sem szabad kivágni, inkább még kettőt-hármat ültetni lehetne, mert egyre melegebbek a nyarak és nagy szükség van az árnyat, hűvöset adó fákra. Nem beszélve a levegő szűréséről, ami szintén a fáknak köszönhető.Ami még jobbá tehetné a Vérmezőt, az a közvilágítás javítása. Egy nyilvános WC, valamint olyan kukák felszerelése, amiből a varjak és a szél nem hordja szét a szemetet. A park tiszta, rendezett, annak ellenére, hogy sok a kutyasétáltató. A kutyások használják a szerencsére sok helyen megtalálható kutyás zacskót. Kutyafuttatót egyik parkban sem volna szabad építeni, mert az azt jelentené, hogy egy helyre koncentrálódik az ürülék, még ha fel is szedik, de főleg a vizelet szaga lenne elviselhetetlen, aminek közelében nem lehet megmaradni, sok lenne a légy és egyéb rovarok, meg nagy lenne ott a hangzavar. Ugyanakkor a kutyák is békétlenebbek a szűk hely miatt. Még egy: a biciklis pihenő a park végében nem a legszerencsésebben van kialakítva. A legzajosabb helyen van, ráadásul tűző napon vannak a székek, asztalok; és jó lenne oda is egy ivókút.
Most a park nagyon nyitott, és túl nagy a forgalmi zaj, ahhoz, hogy igazán élvezetes legyen - főleg az északi végén. Ezért forgalomcsillapítani kellene az Attila utat (egyébként is). Legyen lassabb, és legyen kevesebb sáv (pl. a bingaút lehetne szélesebb). plusz kellene egy bingaút a Krisztina krt felőli oldalra - most egy csomó ember a park útjait használja. Valamint kéne egy zajcsökkentő domb, vagy fal a Krisztinának a déli és a Moszkva közötti szakaszán. Végül lehetn egy sözöző/étterem a Szitakötős játszóté mellett, ahonnan lehet látni a játszóteret nappal (szülőknek), és nyári estéken találkozhanak a fialtaok. Nem kell nagy, elég annyi, mint a Majorka a Városmajorban.
Ha Budapest lakóit egymást megismerni szándékozó emberek önkéntesen szerveződő közösségévé szeretnénk tenni, annak a legjobb eszközei a kisebb parkok lehetnek. Ebbe a parkba is életet és funkciót kell csak vinni ahhoz, hogy fenntartható legyen, mert élet nélkül a zöld terület sem fenntartható. Gondoskodni kell arról, hogy ne csak haszna, de önfenntartó képessége is legyen egy parknak. A Vérmező területére én egy olyan emlékparkot tudnék elképzelni, ahol a sétányok mentén, a gyepes területek megtartásával, egy képzett kertészeti csoport tervezésében és gyakorlati segítségével, a park fenntartásához használható egyszeri adomány fejében bárki elültethetne bármilyen virágzó, évelő, illatos bokrot, rózsát, vagy bármi komolyabb élettartamú virágzó növényt mindaddig, amíg a park meg nem telik virágokkal. A rózsa a legjobb, mert hosszan virágzik. Ültethessen bárki budapesti pogár, aki élete fontos eseményére, vagy egy másik budapesti polgárra hosszú ideig emlékezni vagy emlékeztetni szeretne, és helyezzen el egy kis táblát a saját növényén. Ültethetnének szerelmes párok, friss házasok, bármilyen budapesti emberre emlékezők, hozzátartozók, ültethetnének gyerek születésekor, bármilyen jelentős alkalomból, akár valaki elvesztésének az emlékére is, bárki budapesti magánember, aki bárminek élő emléket szeretne szentelni. Az egész kertet bekeríteném és éjszakára zárva tartanám, nappalra négy-öt irányba kinyitnám, őriztetném, és egy kisebb, épp elegendő létszámú, külön kertész csoport ápolásában, rendszeres kertészeti szakápolási munka alatt tartanám. A kerület lakosai számára a park látogatása természetesen ingyenes kell maradjon, tehát lakcímkártyával lehessen ingyen belépni. Én javasolnám, hogy másrészt, “külsősöknek” 18-tól 65 éves korig legyen a park belépési díj köteles. A belépést egyébként jelképes mértékű, max. 200 forintos kötelező hozzájárulásal, valamint a kötelezőnél nagyobb adományokat is megengedő adomány-jegyek vásárlási lehetőségével is lehetővé tenném, amely bevételeket a park fenntartására szervezendő helyi érdekű alapítvány kezelne. Elhelyeznék a területen egy nem túlméretezett de méretes, mindig nyitott, napelemekkel árnyékolt, csapadékvíz földalatti gyűjtésére és az öntözés központjául is alkalmas építészeti megoldású virtuális múzeumot is, ahol a látogatók egy egyképernyős végtelenített video-installáción, akár egyszerre több nyelven interaktívan feliratozható filmen ismerhetnék meg a Vérmező tömör történelmét. Tőkeinjekciót adnék az eddig is, régóta ott működő, tehát jelesül tényleg “kiérdemesült” Vagon étteremnek, csak még néhány további, régi vagon beszerzésére, nyári, zöldterületi kitelepülésre és felújítására, konyhájuk és fűtésük elektronizálására, amit a korábban említett múzeum-építmény napelemeiről fenntarthatóbban lehetne működtetni, hogy ez az étterem valamivel nagyobb közönséget is el tudjon látni. Nem ismerem őket, de szimpatikus étterem-érdekességet csinálnak a Déli Pályaudvar ihletésében... Hát valahogy így. Oda egy virágos kert kellene, és ezt viszonylag olcsón, és a város számára érzelmileg megközelíthető módon a legkönnyebb elképzelnem. A Vérmező észak-keleti részén két sétány szélességében és egy sétány hosszúságában az Attila út irányába eső fás részen, külön elkerített kutyafuttatót telepítenék, vastagon leszórva rendszeresen frissített faforgáccsal, külön bejárattal az Attila út és a park irányából is, a környéken lakó kutyatulajdonosok számára igényelhető, megfizethető áron, de nem ingyenesen, mágneskártyás beléptetővel: hiszen ez a kutyafuttató az ő kutyáik miatt szükségeltetik, hogy ne a Vérmezőre kerüljön piszok. A Vérmező összes többi kapujához figyelmeztető táblákat helyeznék ki, amelyek egyrészt térképen mutatnák a kutyafuttatót, másrészt pedig a városnak azt a rendeletét is idéznék, amely szerint a Vérmező többi területén az állatok ürülékét kötelezően össze kell szedni és a kutyafuttatón belül kell az erre rendszeresített tárolókba tenni, és aki ezt nem teszi meg, annak millió forintos büntetést kell fizetnie. New Yorkban minden parkbejárón van ilyen tábla, amely 10.000 dolláros büntetést ró ki minden egyes ürülékre. Meg is tanulták a kutyák, hogy hol szabad, és hol nem szabad vécézniük. Végezetül az eddig ott válalkozó vállalkozásokon kívül nem engedélyeznék többet, engedélyezném viszont a parkban a zenészek rövidprogramos egyéni utcazenéléseit, egymástól legalább száz méternyi távolságban, egyénileg, vagy kamarazene méretben, bármikor, a park nyitvatartásánalk ideje alatt. A zenészek helyfoglalása legyen ingyenes. Vásárlehetőséget is kínálnék itt a szűkebb környéken (három határos kerületben) élő, lakcímkártyával rendelkező lakosok számára, hogy egyszeri, maximum ezer forintos piacjegy megvásárlása esetén a park sétányainak egyik oldalán elhelyezett saját, ideiglenesen felállított asztalaikról élelmiszer és alkoholtermékek kivételévelés a park állapotának megőrzése mellett bármit csereberélhessenek vagy árusíthassanak. Erre Franciaországban pl. számtalan példa van, a legnagyobbtól a legkisebb városokig, és a lakosság számára ezek a havi rendszerességű, kötetlen, és azért kis üzleti lehetőséggel is kecsegtető találkozások a helyi társasélet fénypontjai. A park számára szintén forrást jelenthetne ez. Remélem, hogy a Lánchidat előbb utóbb már majd a gyalogosok vehetik igénybe, egyszer rájönnek, hogy az alagút autóforgalma is túlzott műemlékrongálást és káros szennyezést mutat, és ez a két régi épület egyszer majd újra igazi kapcsolatot teremthet a budai oldal zöld területeihez. Jó lenne, ha mielőtt ez megtörténik, a Vérmező már egy virágzó, funkciókkal és önfenntartóan működő, tényleg zöld területté válhatna. Szerintem ez lenne egy szebb, fenntarthatóbb jövő a sínylődő parknak és az ő rajongóinak. ☺
Tisztelt Tervezők! Pár gondolat a figyelmükbe: --- hajléktalanok: két fő gócpontot ismerek, az egyik a metrószellőző a park közepén, amire rendszeresen rápaplanoznak telente, ez egy egyszerű lakatosmunkával olcsón megoldható lenne, a másik pedig az új nyári kempingrészük a főkert épület tetején az újonnan kialakított székes terület mellett, ezt nem tudom hogyan lehetne megoldani, de az biztos, hogy egy tájékoztató táblát kellene kihelyezni mindkét ponton, hogy hol látják őket szívesen, és ilyen helyet biztosítani nekik --- kutyapiszok: sajnálatos, hogy a kisgyerekes parkhasználók élményét milyen könnyen rombolja egy maroknyi kutyatartó akik nem/nem mindig takarítják el a kutyapiszkot kutyájuk után. Amennyiben ez nem oldódik meg (sajnos realisztikusan nem lehet számítani semmilyen szabály 100%-os betartására), akkor a szitakötő játszótér környékén kellene még egy szabad füves felületet biztosítani, amit kutyával nem lehetne látogatni (pl közvetlenül a játszótér és a trafóház közötti sétányokkal övezett füves felületről letiltani a kutyákat, az úton és körülötte minden maradhatna változatlanul, kutyásan, de itt legalább nyugodtabban lehetne kisgyerekekkel játszani/tollasozni, ha ez be lenne tartva/tartatva --- az aluljárónál a sínen parkoló vagonban nyitott büfé ugyan a világ sok pontján bevett "szokás" de szerintem a funkciót is hátrányosan korlátozza az, hogy a vagonban kell kialakítani és nem is esztétikus, inkább egy normálisan kiépített vendéglátóhelyre lenne itt szükség, és a körülötte lepusztult burkolatot és szökőkutakat fel kellene újítani és karbantartani --- felnőtt játszótér: több eszköz kellene, és nem értem a zárt sportpálya miért került megszüntetésre --- kerékpáros pihenő: fejleszteni kellene, székek, asztalok, szemetesek, bokrok, fák --- a park szerkezete jó, nem igényel nagyobb változást, egy erősebben fásított rész nekem hiányzik, de erre nincs meg a terület a nélkül, hogy a többi funkciót ne rombolja, a felnőtt játszótértől északra volt egy tisztás, amit lehetett csapatsportolásra használni (a felnőtt játszótértől északra), de az évtizedek alatt fokozatosan birtokba vették a növények, ami részben jó, részben rossz
Konkrét javaslatot szeretnék tenni a Vérmező északi részén lévő "felnőtt játszótér" elemeinek bővítésére. Egyetlen eszközről van szó, amivel önmagában teljes értékű saját testsúlyos (street workout) edzés valósítható meg, lényegesen javítva a "játszótér" sportolási minőségét. E két elemből álló eszköz már ismert a kerületben, a Naphegyen már telepítették, ennek képét mutatja a következő link.
http://www.hunbars.com/images/parkkereso/budapest_naphegy2.png
Születésem óta itt élek a “Vérmi” mellett.
Gyerekkoromtól a mai napig lejárok futni a parkba (annak idején kb úgy néztek rám, mint egy űrlényre, hogy futok a városban),örömmel látom, hogy egyre többen hódolnak ennek az egészséges mozgásformának.
Mivel tájékozódásifutó-edző is vagyok az első kerületi Tabáni Spartacusban, és sokat futunk mi is a parkban a gyerekekkel, három nagyon fontos dolgot szeretnék kérni a furókörrel kapcsolatban:
Legyen minél hosszabb, legyen elég széles és kerek számú méterre jöjjön ki: pl 1000 m, de mindenképpen legyen százzal osztható. Ne úgy, mint a Városmajorban, ahol egyébként egy sokkal nagyobb kör is elfért volna, és megkergül az ember a sok körözéstől. Arra ott a Czakó is.
Aki pedig kisebb kört szeretne, valahol levághat,…
Ezen kívül, mivel saját hat gyermekem is van anyai tapasztalat alapján a következőt kérném integrált parkhasználat ügyében:
Elsősorban az emberek, gyerekek parkja legyen, ne a kutyáké. Nekik legyen egy jó nagy futtató, vagy rét, de máshol ne kolbászolhassanak szabadon! Tudom, hogy a legtöbb kutyatulajdonos lelkiismeretes és kézben tartja a kutyáját és felszedi a piszkot, de sajnos mindig van és mindig lesz gondtalan ebtartó. Nem elhanyagolható számban. És akkor ott a baj, és a bosszúság.
Számtalan konfliktusom volt már ilyenek miatt:
-Futás közben a lábam után kapdostak. Többször.
-A “nagyréten” kutyagumikba lépkedtünk a gyerekekkel. Szinte Mindig. Egyik gyermekem egyszer totál bele is hasalt, úgy elcsúszott. Fujj…
-Métázni, focizni, pláne piknikezni már sehol sem lehet a parkban kutyakonfliktus nélkül.
-Babakocsiban alvó gyermekemet a kutyák a babakocsit közvetlen közelről megugatva számtalanszor felébresztették (mert megijedt szegény eb a kocsitól?!). Ez anyaként a legbosszantóbb. Mert inkább tíz kiscipőről levakarom a kutyaszart a hányingerrel küszködve, mint ez.
-Óvodás gyermekem kezéből elették az uzsonnáját. Hát nem édes?-kommenttel.
-Épp járni tanuló lányomat anno úgy fellökte egy nagytestű kutya (“játékból”), hogy azóta is megrémül, ha egy kutyus közelít felé, pláne ha teljesen odajön. Akkor rémülten sír.
És sorolhatna gondolom mindenki még néhányat. Szép gondolat, hogy “osztozzunk”, de a gyakorlatban ez sajnos nem fog működni. Mert vagy gyerekek, vagy kutya. A metszet annyira kicsi, hogy közösségi tervezésnél nem ehhez kéne igazítani a terveket.
1. Ne csak a régi padokat cseréljék újakra, hanem helyezzenek el még padokat oda, ahol régóta hiányzik vagy sosem volt, de szükség lenne rá.rélésével..
2. Pótolni kellene az Attila út felőli sétány fasorjából kidőlt/kivágott fákat.
3. Az Attila út melletti virágos ágyás végül egészen izgalmas színfolt lett, azonban továbbra is szükség lenne a kerépárút másik oldalán bokrokra, hogy lefogja az Attila úti forgalom zaját, így a sétánysokkal élvezhetőbbé válna, valamint a több énekesmadár megtelepdne.
4. A moderns szemetesek szépek, de a nagyon igénytelen a telepítésük színvonala (függő, alapzat, elhelyezés).
5. Az földalatti transzfomátorház feletti kavicsfeltöltés vízelvezetése nem jó, így esőben teljes szélességben mély tócsa alakul ott ki, ez javítani szükséges.
6. Legyen kijelölt kutyamentes (vagy csak pórázon tartott kutyával használható) mező, napozó rét.