A Csikász – Csermák – Egyetem utcák közötti parkra vonatkozó közösségi tervezés egy kérdőíves felméréssel indult, hogy a szervezők átfogó képet kapjanak a terület használatáról és a használók parkra vonatkozó véleményéről. A kérdőív két hétig, 2023. szeptember 4. és 17. között online szabadon kitölthető volt bárki számára, papíralapú kitöltésre pedig a parkban több alkalommal megjelenő kitelepüléseken volt lehetőség. Annak érdekében, hogy az érintett lakosokat minél nagyobb számban sikerüljön elérni a kérdőívvel, a szervezők a közvetlenül érintett társasházak postaládáiba dobott, valamint a helyszíni kitelepülésen osztogatott szórólapok segítségével, illetve fizetett facebook-hirdetéseken keresztül hívták fel a figyelmet a közösségi tervezésre.

A kérdőívet a jelzett időszakban végül 435-en töltötték ki. Az alábbiakban az ő válaszaik összefoglaló eredményét mutatjuk be.

Elsőként érdemes tisztázni, hogy kik a kitöltők, és milyen „viszonyban” állnak a parkkal. Mint látható, 57%-uk nő, 43%-uk férfi. Becsült átlagéletkoruk 40 év, a legtöbben – a válaszadók több mint fele – a 30-50 korosztályba tartozik, de a fiatalabbak és idősebbek is szép számmal vettek részt a véleménynyilvánításban. Lakhelyük szerint a válaszadók 31%-a, vagyis 136 kitöltő a környező öt épület valamelyikéből jön, ami kimondottan magas kitöltés arányt jelez, hiszen nagyjából 210 lakás található ezen épületekben. További 22% a Hóvirág lakótelep más részében, 46% pedig az előzőeknél távolabb lakik. A válaszokból az is kiderül, hogy a kitöltők háromnegyede legalább hetente látogatja a parkot, és csupán 1% az, aki sosem jár itt, mégis kitöltötte a kérdőívet.

A látogatás célja többféle lehet. Nem meglepő módon 85% nyilatkozott úgy, hogy átközlekedik, keresztülsétál a területen. Ennél kevesebben vannak azok, akik bizonyos rendszerességgel időt is töltenek el itt: üldögélnek (41%), barátokkal találkoznak (23%), kutyát sétáltatnak (16%) stb. Többen saját kategóriákkal is kiegészítették az előre megadott pontokat, ezek közül a legjelentősebb azok száma volt, akik – főleg kisgyerekes, babakocsis – sétálásra jönnek a parkba, de az is kiderült, hogy néhányan sportolni vagy épp dolgozni jönnek ide.

Mivel a park közvetlen környezetében az elmúlt hónapokban két fejlesztés is megvalósult, kíváncsiak voltunk az ezekkel kapcsolatos véleményekre is. Az egyik a terület szélén található parkolófejlesztés volt, amit a válaszadók 65%-a értékelt pozitívan, 18%-a negatívan, míg a többiek tartózkodtak. A magyarázatokból az látszik, hogy a negatív vélemények alapvetően két ellentétes okból fakadnak: vannak, akik szerint ez a fejlesztés nem oldotta meg a parkolási problémát, vagyis több parkolóhelyre lett volna szükség; míg mások úgy gondolják, hogy a parkolófejlesztés során túl nagy volt a zöldfelületcsökkenés, és nincs ekkora szükség parkolókra. A másik fejlesztés az Egyetem utca – Csikász utca találkozásánál végrehajtott zöldítés volt, ezt a válaszadók 89%-a örömmel fogadta.

Fontos kérdése a kérdőívnek, hogy mennyire értenek egyet a válaszadók a fejlesztés szükségességével, illetve azzal, hogy a tervezés az érintettek bevonásával valósuljon meg. Megerősítés az önkormányzat számára, hogy a válaszadók 82%-a egyetért abban, hogy szükséges a felújítás, és 97%-uk gondolja úgy, hogy jó ötlet a környékbeliek részvételével végrehajtani a tervezést.

Lássuk tehát, mivel elégedettek és mivel elégedetlenek a park kapcsán a kérdőív kitöltői! A válaszokból jól látszik, hogy a zöldfelületei nagy értéket jelentenek a használók szemében, hiszen 89% nyilatkozott úgy, hogy szereti ezt a parkban. 55% a park hangulatát is kedveli. Ehhez a két értékhez képest az összes egyéb lehetőséget jóval kevesebben választották: az értékek sorában harmadik „parki eszközök” kategóriát csupán 13% választotta ki. A legkevesebben a sétányok burkolatát tekintik értéknek, ezt csupán 4% jelölte meg.

Érdemes ezzel összevetni a problémákra vonatkozó kérdésre adott válaszokat: a parki eszközöket 39%, a burkolatokat 33%, a közbiztonságot 19%, az itt összegyűlő társaságot 15% nem szereti. Az ezekhez fűzött indokolásokból és kiegészítésekből összességében az látszik, hogy a fenntartás hiányosságai és a kulturálatlan használat okozzák a legtöbb bosszúságot a véleményüket részletesebben is kifejtők körében.

A park jövője szempontjából az egyik legizgalmasabb kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadók szerint hogyan lehetne jobb hely a park, és milyen új eszközöket, funkciókat látnának szívesen a területen. Erre a kérdésre a legnépszerűbb válaszok a padok, szemetesek, ivókút, locsolókút és a növénykiültetések, ágyások voltak – a grafikon mutatja az ezekhez és az többi válaszlehetőséghez adott kiválasztási arányokat. Az alábbiakban azt is leírjuk, hogy az ezekhez fűzött magyarázatok és a kitelepülések során élőszóban megosztott vélemények miként egészítik ki ezt a képet.

• A sétányburkolatok kapcsán a meglévő aszfalt felújítása, néhányak szerint a lépcső javítása, valamint az északi oldalon lévő kitaposott ösvényre burkolása (ennek konkrét formájára különböző javaslatok érkeztek).
• A zöldfelületek kapcsán a meglévő zöldfelületek gondozása, új fák ültetése, gyepesítés merült fel többek részéről, illetve volt, aki ún. esőkert létrehozását javasolta (ez a vízmegtartást szolgáló, mesterségesen kialakított felület).
• A közösségi funkciók kapcsán számos javaslatot olvashatunk: a padok és asztalok igényét kiegészítő anyaghasználati és elhelyezési (vagy épp el-nem-helyezési) javaslatok, fedett kiülő, pergola, esőbeálló, grillező-bográcsozó, de fiataloknak szóló beszélgető/tanulósarok, okospad, és a kisebbeknek szóló játszóeszközök is szerepelnek ezek között. Sokan írnak arról, hogy az italboltból a parkba járnak sokan elfogyasztani az ott vásárolt italokat, és nem megfelelően viselkednek, illetve szemetet hagynak maguk után.
• A parkba sporteszközöket is sokan javasoltak, többen kültéri fitnesz eszközöket, a ping-pong asztalok felújítását, néhányan futókört, tollaslabda pályát stb. jelöltek meg vágyként.
• A kutyás használat kapcsán felmerült problémákra voltak, akik kutyafuttató létrehozását javasolták, vagy kutyás szemetessel segítenék a felelős kutyatartók dolgát.
• A parkolás problémájára volt olyan javaslat, ami a park egy részének parkolóvá alakítását javasolta.
• A közbiztonság erősítésére jobb közvilágítást, térfigyelő kamerák elhelyezését, házirend táblák telepítését javasolta a válaszadók egy része.
• Volt, aki kultúrát hozna a parkba szobor, szoborpark, könyvmegálló kihelyezésével.
• A park infrastruktúrája kapcsán a nyilvános WC és az ivókút telepítése merült fel javaslatként.
• Ezeken felül volt olyan ötlet is, hogy a park – aminek megnevezése jelenleg csak a határoló utcák felsorolásával lehetséges – saját hivatalos nevet is kaphatna.

 

A kérdőív nagyszámú kitöltése segíti a közösségi tervezés továbbfolytatását, hiszen olyan információkat sikerül feltárni, amelyekre a folyamat során figyelemmel lehet a tervező közösség. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kérdőívezés csak a folyamat nulladik lépését jelenti: az ennek segítségével végzett feltárás pusztán segítségül szolgál a tervezési találkozókon összegyűlő környékbelieknek abban, hogy azok véleményét is megismerjék, akik ennél több energiát nem szeretnének vagy nem tudnak környezetük újragondolásába belefektetni. Kiindulópontként szolgál tehát a tervezési alkalmak beszélgetéseihez, melyek közül az első szeptember 22-én került megrendezésre.

Ezúton is nagyon köszönjük mindazok idejét és energiáját, akik legalább a kérdőív kitöltésével hozzájárultak a park megújulásához, egyben mindenkit invitálunk a következő hónapok tervezésében való további részvételre!