Július 26-án, szerdán az esti órákban tartottuk a Kondor Béla sétány közösségi tervezésének első találkozóját. A június vége óta tartó kérdőívezés, szórólaposztás és online figyelemfelhívás eredményeként sok lakótelepi és környékbeli lakos látogatott el az eseményre, hogy részesei lehessenek az 18. kerületi önkormányzat közös gondolkodásának.

Már a terem berendezése is mutatta, hogy nem egy hagyományos lakossági fórumra invitálta az önkormányzat a sétány használóit. Az érkezők azonnal a több asztalra kihelyezett helyszínrajzok mellett foglalhattak helyet, így a spontán kialakult asztaltársaságok között már a hivatalos kezdés előtt megindult a spontán beszélgetés a sétányról. Ezt csak tovább színesítette, hogy nem csak a helyiek, hanem tervezés „hivatalos” résztvevői is bekapcsolódtak az eszmecserébe: az önkormányzat képviselői, főépítésze és a tervezést végző 4D Tájépítész iroda tervezői is helyet foglaltak az asztalok körül.

Fotó: bp18.hu

A tervezési alkalom 17:30-as indulását követően az önkormányzat elképzeléseit Kőrös Péter alpolgármester ismertette. Elmondta, hogy olyan sétányt szeretnének biztosítani az itt élőknek, amely valódi közösségi térként tud szolgálni, és elnyeri a használó tetszését – ezért is döntöttek a helyi közösség bevonása mellett. Fontos információként hangzott el, hogy a tervezés a Közösségi Háztól a Somogyi László sétányig tartó szakaszra vonatkozik (a kapcsolódó zöldterületekkel együtt), míg a Somogyi László sétánytól a Margó Tivadar utca felé húzódó szakaszon heteken belül a munkálatok is megindulnak már. A közösségi tervezés témája tehát a sétány kiszélesedő, közösségi funkciókat befogadni képes része lesz.

Ezt követően a július közepéig tartó kérdőívezés eredményeinek bemutatása következett. Az előadás tartalmát itt külön nem részleteznénk, hiszen az megismerhető az eredményeket bemutató bejegyzésünkből.

Kiscsoportos alkotómunka

Ezt követően kiscsoportos alkotómunka kezdődött, melynek célja az volt, hogy az egyes asztaltársaságok – a kérdőív előbb megismert eredményeit figyelembe véve – elkészítsék saját javaslataikat a sétányra. Némi átszervezéssel végül három asztalnál folyt a csapatmunka, és természetesen nehezen lehetne írásban visszaadni az egyes csapatok néha csapongó, de mégis egy célra koncentráló beszélgetéseit – legyen elég annyi, hogy sok érdekes vélemény, kulturált érv és ellenérv, jó hangulatú sztorizgatás és nagy nevetések után, közel egy óra alatt minden csapat eljutott odáig, hogy végül egy közös koncepcióval állhasson elő. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be, mindegyik csapatnál megfogalmazva, hogy

• milyen használatnak adnának teret a megújuló sétányon, és hogyan osztanák fel a teret
• milyennek képzelik a zöldfelületeket és mit gondolnak a burkolatokról
• milyen eszközöket, funkciókat helyeznének el 

 

Az egyes asztal koncepciója

A kép nagyobb felbontásban ide kattintva nyílik meg

HASZNÁLAT ÉS TÉRFELOSZTÁS

Az egyes asztalnál helyet foglaló résztvevők úgy gondolták, hogy itt, a lakótelep szívében olyan közösségi teret kellene létrehozni, amely minden korosztály számára kínál valamilyen lehetőséget az együttlétre, és kielégíti a különböző igényeket. Mindezt egyfajta fokozatossággal képzelték el, így a Somogyi László sétány már jelenleg is árnyas, hamarosan megújuló területe lenne a csöndesebb, kevésbé társasági rész, a közösségi ház felé haladva pedig egyre inkább az aktívabb, pezsgőbb, közösségibb időtöltéseknek lenne tere. Az épület előtti teresedés kiülős közösségi térré válna, amit a helyi közösség és a közösségi ház egyaránt tud használni. Az épület mögötti, parkoló felé eső zöldterület egy „zöld fogadótérré” változna, hogy az ne a jelenlegi maradékterület legyen, hanem egy olyan kis park, ami a megérkezés élményét adja az onnan közelítőknek.

ZÖLDFELÜLETEK, BURKOLATOK

 A sétány talán fő zöld jellegzetessége az új duplafasor lenne, ami egyrész az iskola felőli zöldterületen, másrészt nagyjából a jelenlegi murvás terület vonalában (illetve ha a tűzoltóautók igényei miatt erre szükség van, kicsit közelebb tolva a közösségi házhoz) jönne létre. A közösségi ház előtt kiszélesedő részhez érve még akár egy harmadik sor is megjelenhetne 2 fa erejéig, ezzel is jelezve, hogy ez a terület központi részének bejárata. Az említett második fasor alatt burkolatlan terület lenne, és nem bojtos gyökérzetű fák kerülnének kiültetésre, így nem kellene attól tartani, hogy a gyökerek felnyomják az új burkolatot. A meglévő zöldterületek az iskola felőli oldalon, valamint a templom melletti, a szobroknak is helyet adó részen színes, kevés gondozást igénylő növényekkel bővülnének. A „zöld fogadótér” növényállománya is megfrissülne.

A burkolatok tekintetében a fontos szempont volt, hogy illeszkedjen a már megújult (illetve a hamarosan megújuló) területek burkolatához, ugyanakkor az elkülönülő területeken a burkolatok változása jelezheti az adott terület eltérő jellegét. Ezért végül – már a bemutató során a tájépítészi véleményt hallva – úgy „véglegesedett” a javaslat, hogy a dupla fasor közötti területen a meglévő térkő (vagy ahhoz illeszkedő térkő) lenne, a kiszélesedő téren pedig lehetne más burkolat.

ESZKÖZÖK, FUNKCIÓK

Ahogy arról már volt szó, az épület előtti, a templom felé eső teresedés válna a leginkább pezsgő résszé, ide ugyanis az első asztal csapata szerint olyan elemek kerülnének, ami lehetővé tenné

• a művelődési ház számára kinti rendezvények megtartását,
• az épületben újranyitó kávézó számára a kitelepülés lehetőségét,
• egyéb program híján pedig a közösségi együttlétet, elsősorban a fiatalok idecsábítását számukra kedvező eszközökkel (pl. okospad).

A szobros rész előtt már egy picit csöndesebb rész jönne, de továbbra is a kiülés lehetőségét biztosítva, valamint egy olyan vidám pergolarészt hozva létre, ami az árnyékolás mellett a terület színességét is növeli.

A magától értetődő infrastruktúra (szemetesek, közvilágítás stb.) mellett egy-egy „multifunkciós”, vagyis akár játéknak is használható térelem elhelyezését is javasolta a csapat, így például egy a gyerekeknek szóló bújóalagutat, amit a „zöld fogadótérbe” javasoltak.

Fontos megemlíteni, hogy a csapat alapvetően nem szerette volna túlépíteni a területet funkciókkal, és ez nem csak a kutyás-, játszó- és sporteszközökre vonatkozott (amelyek szerintük kellő számban elérhetőek a környéken), hanem a szökőkútra is, amely túl sok helyet foglalna el. Vizes elemként ehelyett kulturált, esztétikus formában megjelenő párakaput javasoltak (és nagyon tetszett nekik a 3. asztal által említett párafuvókák példája.).

A kettes asztal koncepciója

A kép nagyobb felbontásban ide kattintva nyílik meg

HASZNÁLAT ÉS TÉRFELOSZTÁS

A kettes asztal csapata is úgy gondolkodott, hogy a területnek különböző igényeket kell tudnia kiszolgálni, és otthont adna az aktívabb és a csendesebb térhasználatnak is.

A közösségi ház templom felőli oldalán lévő térrész lenne a leginkább pezsgő, hiszen ezt a szabadtéri kultúra vehetné birtokba – nem feltétlenül csak a közösségi ház által szervezett formában, hanem helyi amatőr előadók, művészek számára is elérhetően, ezáltal idevonzani a kultúrát. Az lenne a cél, hogy a művelődési házból kilépő látogatók valami egészen mással szembesüljenek, mint jelenleg, amikor csak „beton beton hátán” fogadja őket.

A csapat számára kiemelten fontos volt, hogy a lakótelepen élő idősek igényeit is kielégítsék, és létrehozzanak olyan pihenőparki részeket, ahol a természetet élvezve üldögélhessenek azok, akik elcsendesedésre vágynak. Erre a célra szolgáló területnek a művelődési ház és a parkoló közötti zöldterületet jelölték ki. A tervezési terület egészére jellemző lenne az asztaltársaság elképzelései szerint az, hogy a gyalogosbarát, valamint hogy a közbiztonságot segítő eszközök és kialakítás jellemzik.

ZÖLDFELÜLETEK, BURKOLATOK

Ami a megújuló sétány zöldfelületeit illeti, a 2. asztal elképzelése szerint jelentősen zöldülne a terület, minél több fával és növénytakaróval gazdagodva. A terület burkoltsága csökkenne, hogy minél több zöld táruljon a használók szeme elé. Az új fák, melyek az utak mellett és a terület különböző pontjain megjelennek, már kiültetéskor is a kellően nagyok lennének, hogy ne kelljen sok évet várni áldásos hatásaikra.

ESZKÖZÖK, FUNKCIÓK

A 2. asztal nem a térképen helyezte el az elképzeléseit, de sok igényt megfogalmazott, amelyeket javasolnának elhelyezni az új sétányon:

• Szívesen látnának több szobrot a sétány mentén (pl. Szemere Bertalan, Kondor Béla, Bókay Árpád stb.), mert úgy gondolják, hogy a történelem nagyjai a jó példát mutathatnak és ösztönzést jelentenek a mai fiatalok számára.
• A vendéglátást a csapat nem állandó módon, hanem mozgóbüfé formájában képzelik el, ami szigorúan alkoholmentes lenne.
• Fedeles kukákat szeretnének, hogy a varjak ne tudják kiforgatni a hulladékot.
• 2 db ivókutat javasolnak, és ezek úgy lennének kialakítva, hogy gyerekek is tudják használni őket, valamint a kutyák számára szükséges alsó itató is tartozzon hozzájuk.
• Padokat és asztalokat, sakkasztalokat szeretnének a pihenőparki részre.
• Árnyékolásra is gondolt az asztaltársaság: addig is, amíg nem nőnek meg a fák elég nagyra ahhoz, hogy kellő árnyékot biztosítsanak a területnek, árnyékolókat telepítenének ide. Ez akár – a Bókay kertben található esernyők mintájára – valamilyen jellegzetes, vidám, például gömbökból álló formában történhetne.
• A közbiztonság növelésére térfigyelő kamerákat telepítenének a sétányra.
• A csapat szeretné, ha nyilvános wc  is kerülne a területre – javaslatuk szerint ez „okos wc” lenne, amelynél készpénzzel és bankkártyával is lehet fizetni.

A hármas asztal koncepciója

A link nagyobb felbontásban ide kattintva nyílik meg

HASZNÁLAT ÉS TÉRFELOSZTÁS

A hármas asztal csapata is teljesen autómentes sétányt képzelt el, vagyis a tervezési terület egészén behajtási tilalom lenne. Az egyes területrészek funkciója eltérő hangsúly kapna.

A művelődési ház oldalában található területen kávézó és terasz jönne létre.

A művelődési ház oldalában jönne létre a közösségi tér, „itt zajlik az élet”,  így például kávézó, kitelepülés, programok itt lehetnének. Nem szabadtéri színpad jönne létre, de ha van valami esemény, akkor itt egy mobil színpad felállítható lenne, viszont a hétköznapokon is ki tudná szolgálni a közönséget. Ez az a rész, ami a leginkább burkolt felület lenne.

A sétány fő vonala a jelenlegi vonalában, egységesen újulna meg, duplafasorral.

A közösségi tér és a sétány közötti, a szobrok előtti terület vegyes területté válna, egyfajta átmenetként a közösségi tér és a sétány között.

ZÖLDFELÜLET ÉS BURKOLATOK

• Kettős fasort hoznának létre a sétány mentén, és akkora fákat ültetének ki, amelyek a kezdetektől biztosítják a megfelelő árnyékolást. A fasorok pozícionálása során ügyelni kell arra, hogy a szakasz tűzoltósági felvonulási területként továbbra is tudjon működni szükség esetén.
• A zöld és vegyes területeken bokrok, évelő virágok, gyógynövények jelennének meg
• A sétány burkolata a tervezési területen kívüli meglévő megújított burkolatokhoz illeszkedne. Az elkülönülő területeken viszont elképzelhetőnek tartanak olyan stabilizált vízáteresztő burkolatot, amely természetesebb, de mégis jól használható felületet biztosít.

ESZKÖZÖK, FUNKCIÓK

• Az autómentességet lezáró pollerekkel biztosítanák.
• Ivókutat, szemetesek, kutyaszemetest természetesen kellő számban helyezne el a csapat.
• A szökőkút telepítését elvetette a társaság, mivel annak létrehozása és üzemeltetése is drága, valamint a téli időszakban jellemzően egy torzóként van jelen a területen – viszont a szinte teljesen „láthatatlan” párafúvókákat tennének a területre, ami a klimatikus érzetet javítani tudja a nyári melegben, és sokkal alacsonyabb összegekből megvalósítható és működtethető.
• A művelődési ház mögötti, a parkoló felé eső parkba a csapat el tudna képzelni egy közösségi grillezőt, vagy legalábbis helyet a közösségi piknikezéshez.

Fotó: bp18.hu

Összegzés

A kiscsoportos munka végén, mikor bemutattuk egymásnak az elkészült „műveket”, röviden összegeztük is a különbségeket és hasonlóságokat. Jól látszik, hogy a használat szempontjából, vagyis hogy a terület kiket szolgáljon ki, egyezés volt a három terv között.

Mindegyikben helyet kaptak a csendesebb és az aktívabb szabadtéri funkciók, vagyis cél volt, hogy fiatalok és idősek, pihenésre és közösségre vágyók egyaránt találhassanak a maguk számára helyet a területen. Ezek elrendezésében is sok a hasonlóság, hiszen minden csapat a művelődési ház melletti zártabb térrészt töltené meg közösségi funkciókkal, és az áthaladást szolgáló promenád részt is mindenki a jelen funkciójának megfelelően használná. Ugyanakkor az is jellemző mindegyik tervre, hogy nem hozna ide parki funkciókat, tehát például játszóteret, sportparkot, kutyafuttatót nem építene ide.

Különbségek a hátsó parkosabb rész jellegében, illetve a szobrok előtti „vegyes” terület jellegében voltak, bár a három vélemény itt sem állt nagyon távol egymástól, inkább a hangsúlyok tekintetében különböztek.

Mindegyik csapat számára magától értetődő volt a minél zöldebb terület kialakítása, és itt még a konkrét megvalósításban is sok hasonlóságot láthattunk a tervek között. A különféle köztéri infrastruktúrák (padok, szemetesek, asztalok stb.) is megegyezik az asztaltársaságok igénye. Érdemes külön kiemelni, hogy egyik csapat sem tervezett be szökőkutat, bár két csapatnál is megjelent a párafúvóka ötlete.

A július 26-i tervezési találkozó ezekkel a megállapításokkal zárult. Innentől átadjuk a terepet a tájépítészeknek, akik az eddigi közös gondolkodás alapján két vázlattervet készítenek el az előttünk álló hetekben. Szeptember 6-án már azért fogunk találkozni, hogy ezeket a vázlatterveket megismerjük, átbeszéljük és véglegesítsük, mielőtt aztán – az ősz során – szavazásra bocsájtjuk őket.

Nagyon köszönjük mindenkinek a lelkes és aktív részvételt a találkozón, és arra biztatunk mindenkit (akár részt vett a mostani találkozón, akár nem), hogy szeptember 6-án 17:30-ra jöjjenek el a Kondor Béla Közösségi Házba, hogy folytathassuk a közös gondolkodást!