Szeptember 20-án szerdán tartottuk az első közösségi tervezési alkalmat a Vásáros téren. A találkozó célja az volt, hogy megismerkedjünk a folyamat kereteivel, áttekintsük az őszeleji kérdőívezés eredményeit, és hozzálássunk a parkfelújítás fő pontjainak meghatározásához.

A játszótér belső bejáratánál lévő kis közösségi téren állt fel rögtönzött tervezési pontunk, és a meghirdetett 17:30-as időpontban már több tucat környékbeli foglalta el a helyét, a játszóterező szülők pedig szintén a kerítés felé vették az irányt, hogy bele tudjanak folyni a meginduló beszélgetésbe.

A tervezési alkalom a szervezők bemutatkozásával és a közösségi tervezés céljainak meghatározásával vette kezdetét. Mint elhangzott, a 18. kerületi önkormányzat a helyiek ötletei és igényei alapján szeretné a felújítás terveit elkészíttetni. A közös gondolkodás folyamata egy kérdőívből és (a tervek szerint) két tervezési alkalomból áll, ezek során kerülne felvázolásra az a lakossági koncepció, amiből a szakértők, tervezők majd elkészítik a hivatalos terveket.

Ezt követően az augusztus-szeptemberben elérhető kérdőív eredményeinek bemutatása következett. A felmérés részleteit ebben a bejegyzésünkben részletesen bemutattuk, ez megegyezik a találkozón tartott prezentáció tartalmával, így erre itt most nem térünk ki külön.

A kérdőív bemutatását és néhány általános kérdés tisztázását követően két kisebb csoportban folytatódott a munka: annak érdekében, hogy szép számban megjelent érdeklődők konstruktív beszélgetéseket tudjanak folytatni, „kettéváltunk”, és két külön asztalnál indult meg a koncepcióalkotás. A két csapat feladata azonos volt: végigmenni a kérdőívezés során beazonosított pontokon, és közös megoldásokat javasolni az egyes kérdések kapcsán. Az alábbiakban külön-külön mutatjuk be a két csoport javaslatait.

Egyes asztal

A zöldfelületek kapcsán megállapítottuk, hogy a park egyik fő értékét a fái jelentik, ezekre mindenáron vigyázni kéne, gondozni a nagy fákat, és előre gondolni a jövőre is, tehát ültetni azokra a részekre, ahol már most látszik, hogy a meglévő fa öreg, és néhány éven belül balesetveszélyessé válik.

Emellett a parkban átláthatóság, rendezettség lenne jó: az épületek átrendezésével, elbontásával azt kéne elérni, hogy a fagyizó felől a játszótér felé végig el lehessen látni. A kulcs tehát az olyan elhelyezés, amely átláthatóvá teszi a területet, vagyis a Törvény – Ady utca sarkánál ne „befele” lógjanak az épületek. Ezen elv megtartása mellett a működő szolgáltatások maradhatnak a parkban, nyilvános WC is megjelenhetne itt. Az esetleges további szolgáltatások számára viszont inkább csak helyet hagynának, tehát ideiglenes kitelepülések, vagy pavilonok formájában jöhetnének ezek ide, de nem állandó épületként.

Ebben a témakörben foglalkoztunk a Rákóczi utca felőli árok kérdésével is: ennek vízelvezető funkciója fontos (ami minden eső után látszik is), azonban a területét más formákban is ki lehetne használni: felmerült a betakarás ötlete, hogy felette például parkolót vagy akár kutyafuttatót lehessen létrehozni; de esőkertként hasznosítva a tulajdonságait az ökológiai gazdagságot lehetne növelni a parkban. Utóbbit az is indokolná, hogy a gyerekek most is szívesen játszanak benne, ezt lehetne tehát valamilyen módon biztonságosabbá tenni.

Bár nem a park belsejét érintő kérdés, de javaslatként felmerült a parkot körülvevő útszakaszok forgalomlassítása (például fekvőrendőrök kihelyezésével), hogy ezáltal még védettebbé váljon a park.

Fontos téma volt már a kérdőívekben is a kutyás használat kérdése, így természetesen ezt is alaposan végigbeszélte az asztaltársaság. Egyetértés volt abban a résztvevők között (noha kutyások és nem kutyások egyaránt voltak köztük), hogy a legjobb lenne kutyafutattót létrehozni, ezzel teremtődne meg a kulturált „kutyázás” lehetősége. Mivel a parkon kívül a tágabb környéken is probléma a nem felelős gazdik viselkedése, a kutyafuttató létrehozása talán abban is segítene, hogy egy erősebb kutyás közösség jöjjön létre, ami hosszú távon pozitívan hatna vissza a minden kutyatartóra. Ehhez a megfelelő kutyás kiegszítő infrastruktúrára (szemetesek stb.) is szükség van.

A kutyafuttató helyeként több ötlet is felmerült, így az elbontandó épületek helyén nyíló parkrész, az Eszter utcai parkrész és akár a már említett árok területének bevonása is.

A sportrészen a pálya megújítása (burkolat, kerítés) mellett új eszközöket is szívesen látnának az asztaltársaság tagjai. Saját súlyos fitneszeszközök, teqball egészíthetné ki a meglévő ping-pong asztalt, emellett a kapcsolódó infrastruktúrát is javítanák, hogy az edzés mellett a közösségi együttlétnek is legyen tere – nem utolsósorban azért, hogy sajátjukénak érezzék a fiatalok a park ezen részét, és így talán arra is sikerüljön ránevelni őket, hogy jobban vigyázzanak rá.

A sport-téma kapcsán az merült még fel, hogy ha belefér majd a költségekbe, jó lenne, ha futókört is lehetne építeni a park köré – de csak ha ez nem a fák rovására valósul meg. Amennyiben ez tényleg lehetséges, a „keresztforgalmat” érdemes minimalizálni, hogy megelőzhetők legyenek a konfliktusok a park sétálói és a futókör használói között.

 A park egyik problémáját sokak számára az „italozók” jelentik. Alapvetően két jellemző csoportjuk van: a kisbolt fogyasztóközönsége, akik napközben a bolttal szemben isszák meg a megvásárolt alkoholt – ők az utóbbi időben egyre kevesebben vannak, jellemzően idősebb férfiak, és amíg a szemetet nem hagyják itt maguk után, nagy gondot nem jelentenek. A másik csoport viszont a helyiek ismeretei szerint azok a fiatalok, akik sötétedés után érkeznek, és a park különböző részein letelepedve hangoskodnak, sok szemetet hagynak maguk után, és időnként még a park berendezési tárgyaiban is kárt tesznek. Az egyes asztal a téma megvitatása után úgy látta, hogy a fiataloknak megfelelő, sajátnak érzett, de emellett jól ellenőrizhető helyet kell adni a parkon belül – ez lehetne a sport-területnél létrejövő terület, amiről korábban már szó esett. Ez a remények szerint sikerülne megfelelő mederbe terelni ezt a használatot, amihez hozzájárulna a park házirendjére (és a jogszabályokra) való figyelemfelhívás, a megfelelő közvilágítás és a térfigyelő kamerák is.

A csapat tagjai egyetértettek abban, hogy nincs szükség rendezvénytérre, felmerült azonban, hogy a közeli iskola számára lehetne olyan élményeket kínálni, ami esetleg egy-egy tanóra kinti megtartására (pl. környezetismereti szemléltetés stb.) alkalmassá teszi a területet.

 

Kettes asztal

Ezzel párhuzamosan a másik asztalnál is ugyanezen témákat érintve folyt a munka. Ez a csapat a park fő értékének a biztonságot tartja, ebből levezetve tettek javaslatot a térfigyelő kamerák fejlesztésére (több, jobb, „okosabb” eszközzel), a kerítés fenntartására. Az Ady – Törvény saroknál azt jegyezték meg, hogy az épületek jelentléte abból az irányból jelenleg védi a park belsejét, tehát az elbontásuk után is érdemes valamilyen módon ezt a védettséget megadni. Ez a csapat is fontosnak tartja a park átláthatóságát.

Az épületek hasznosítása kapcsán megismételték a kérdőívben is szereplő ötleteket: az elbontás mellett a funkcióval való megtöltés, illetve a szabad hely biztosítása is felmerült a gondolkodás során.

Ami a játszóteret illeti, ezt a funkciót egy helyre csoportosítanák a jelenlegi kettő helyett, és fejlesztő játékokat is javasoltak elhelyezni. Sport kapcsán itt is a kültéri fitnesz és a futókör merült fel új javaslatként, illetve szívesen látnának olyan szabad füves területet is, ahol bármit lehet sportolni, de ugyanúgy piknikezésre is alkalmas.

A kettes asztal javaslata szerint körülkerített kutyafuttatóval lehetne megteremteni a kulturált kutyázás lehetőségét, de kutyakuka, kutyaitató is kerülne a parkba. Az egyes asztalhoz hasonlóan ez a társaság is bízik az így megerősödő kutyás közösség edukatív hatásában. A közösségépítés egyébként is fontos szempontként volt kezelve a beszélgetések során, a kutyások mellett a fiatalokra fókuszálva.

Környezettudatosság kapcsán felmerült egy komposzt-pont lehetősége, de élénk eszmecsere volt arról is, hogy szelektív hulladékgyűjtők kerüljenek-e a területre.

Fontos javaslat volt továbbá, hogy a tervezés során készüljön majd részletes és ütemezett fenntartási útmutató is, hogy a városüzemeltetés be tudja tervezni a hosszú távú fenntartást.

 

A találkozó végén a két asztaltársaság kölcsönösen bemutatta egymásnak a javaslatait, és azonnal láthatóvá vált, hogy nagyon hasonló megoldásokat javasoltak. A közösségi tervezés október 11-én folytatódik, ekkor már a funkciók elhelyezése, elrendezése, véglegesítése lesz a témánk. Köszönjük az együttműködést mindenkinek, aki eljött az első találkozóra, és várunk szeretettel mindenkit a második alkalmon, október 11-én 17:30-tól a parkban!