A 2023. szeptember 22-én tartottuk a Csikász – Csermák – Egyetem utcák által határolt belső park közösségi tervezésének első alkalmát. A délután 5 órától a parkban megrendezett találkozóra szép számmal jöttek el a környékbeliek közül, és a kellemes őszi napsütésben igazán jó hangulatú tervezésnek nézhettünk elébe.

A közösségi tervezést Porga Gyula polgármester nyitotta meg, aki elmondta, hogy Veszprém városa az elmúlt években már pozitív tapasztalatokat szerzett a lakosok várostervezésbe való bevonása terén, és ezt az irányt folytatva született az az önkormányzati döntés, hogy az egyetemvárosi park felújítását is környékbeliekkel közösen tervezik meg.

Mint ismeretes, az első alkalmat egy kéthetes szeptemberi kérdőívezés előzte meg, így a közösségi tervezés szervező csapata először ennek eredményeit mutatta be az egybegyűlteknek. A prezentáció anyaga megegyezik az ebben a bejegyzésben leírtakkal, így arra itt most külön nem térünk ki.

A kérdőív eredményeinek bemutatása után csoportmunka következett: a társaság kettévált, és két asztalnál indult meg a koncepcióalkotás, melynek célja az volt, hogy a kérdőíves válaszokból beazonosított témákat végigbeszélve meginduljon az elképzelések felvázolása. Kíváncsiak voltunk, vajon mennyire lesz egymáshoz hasonló a két külön asztaltársaság elképzelése. Az alábbiakban külön-külön foglaljuk össze a két csapat munkáját.

 

Az A csoport eredményei:

A csoportmunka kölcsönös bemutatkozással indult, ahol kiderült, hogy a csoport többsége a parkban lakik, ablakuk is a parkra néz, páran pedig napi használók és napi többszörös áthaladók, lakóhelyük is a szomszédos utcákban van.

A csoport konstruktív közös gondolkodásának köszönhetően az alábbi ötletek születtek.

Stuktúra

Parkot a keresztező aszfaltsétány jelenleg is két részre osztja, és ez a két rész hangulatilag megkülönböztetésre kerülne:

• A felső rész (ahol a ping-pong asztalok vannak) lenne az aktívabb, színesebb terület
• Az alsó rész a meditatívabb, csendesebb és nyugalmasabb, sok virággal, foltokban méhlegelővel.

Zöldfelületek

• A park fő értéke a gyönyörű fái, ezek megőrzése és gondozása fontos feladat, amihez fadoktort kell bevonni.
• a cserjés jó a kis állatok (sünik, mókusok) szempontjából, ugyanakkor célszerűbb lenne alacsonyabb cserjesort létrehozni a cserjék nem rendeltetésszerű használatának elkerülése miatt
• vannak kedvenc fatársulások, gyerek bújócska helyek, amit a helyiek mindenképpen óvnának a kivágástól;
• lehetne teremteni kertészkedési lehetőséget a helyiek számára; nem igényelnek több magaságyást, sokkal inkább virágültetésre alkalmas helyekre gondolnak, ahol akár az itt lakók is szívesen kertészkednének; vagy akár kertészkedési lehetőség nélkül sok virág és évelők tarkította kert az ideális;
• A zöldfelületekhez kapcsolódó téma volt a varjak kérdése: a park néhány fáján több tucat varjú szokott megjelenni az utóbbi néhány évben az év egy részében. Károgásuk olyan erős, hogy az sok ittlakó számára már kifejezetten kellemetlen, ráadásul a keresztező sétányt is bepiszkítják, így jó lenne utánanézni, van-e erre valamilyen természetbarát megoldás.

Menet közben azt is megtudtuk a jelen lévő Csik Richárd önkormányzati képviselőtől, hogy a parkoló mellett kivágott fákat az ősz végi ültetési időszakban nagy fák ültetésével fogja pótolni az önkormányzat.

Burkolatok

Az alsó részen a meglévő és nagyon sok ember által használt kitaposást olyan burkolattal kívánják bevonni, mely természetbe illő, zölddel harmonizál, ugyanakkor kerék (babkocsi/ tolókocsi) kompatibilis.

Infrastruktúra

• több "sima" szemetes és kutyaszemetesek telepítése, és a kukák folyamatos ürítése;
• padok létesítése, jók a jelenlegi retró padok, több legyen, és egészítsék ki hangulatában harmonizáló sörpad-sörasztal kombóval – akár gyerek méretben is;
• plusz világítás csak az ösvény mentén legyen, irányított fényű napelemes lámpákkal;
• vízgyűjtők telepítése, ivókút kevésbé fontos, különösen, ha helyettük vízgyűjtőket telepítenek, amik a növények, magaságyások locsolásban sokat tudnának segíteni;
• Szabályok betartatása a közterületen történő italfogyasztás tekintetében – állandó visszatérő fellépés talán kellően elriasztó az ilyen használat számára.

Rendezettség és karbantartás

Komoly kifogásaik voltak a parkfenntartás jelenlegi szintjével kapcsolatban, és szeretnék, ha ez változna, de a csoport tagjai azt is elmondták, hogy közülük sokan szívesen segítik is ezt a munkát annak érdekében, hogy jobb állapotban legyen a park.

Kultúra és identitáserősítő kérdések

Jó ötletnek tartotta a csapat az egyik kérdőívkitöltő által javasolt könyvmegállót, és tennének egy próbát, hogy tud-e működni a valóságban is.

Szintén jó, fontos ötletnek látták egy másik kérdőíves válaszadó javaslatát, aki szerint nevet lehetne adni a parknak – ez ugyanis még inkább „sajáttá” tenné a parkot.

Ami ne legyen

Az asztaltársaság azzal kapcsolatban is egyezségre jutott, hogy mit NEM szeretnének a parkban.

• Nem kell több játszótér, van elég a környéken. Voltak ugyan, akik a régi homokozókat „visszahoznák”, de a többség ezt sem látta indokoltnak az asztaltársaságon belül.
• Nem kell nyilvános WC
• Nem kell kerti grill
• Ne legyen több parkoló
• Ne legyen okospad
• Ne legyen kutyafuttató

 

A B csoport eredményei

A B asztal társasága egy koncepcionálisabb megközelítést alkalmazott a munkája során, és távolabbról közelítette meg a kérdést. Így is nagyon izgalmas, de kevesebb konkrétumot tartalmazó eredmény született meg ezáltal az asztalnál.

STRUKTÚRA, PARK ÉS PARKOLÁS

Abban egyetértés mutatkozott, hogy a legfontosabb: ez egy park, és a jövőben is parknak kell maradnia. Ennek határaiban viszont máris voltak különbségek, és két ellentétes vélemény fogalmazódott meg:

• az egyik szerint a park területét semmivel sem szabad csökkenteni, és annak házfaltól házfalig kell tartania. Bármilyen beavatkozás csak a zöldfelületek megőrzésével képzelhető el.
• a másik vélemény szerint a házak belső oldalán részben még most is meglévő „szervizút” 7 méterre szélesítésével, hiányzó helyeken való kiépítésével a házak belső megközelítését és parkolóhelyek létesítését (és az áruszállítás, tűzoltósági megközelítés biztosítását) lehetne megvalósítani. Ide a behajtást a javaslattevő szerint engedélyhez kötnék a környékbeliek számára.

Ez a felvetés hosszan szolgáltatott témát a beszélgetés számára, aminek során mind a szükségesség, mind a megvalósíthatóság kérdése felmerült. A témánál hosszan megmaradtunk, hiszen a park struktúráját alapvetően meghatározza, ha parkoló, út kerül a belsejébe.

Ennek kapcsán arról is beszélgettünk, hogy a sokak számára problémát okozó parkolási nehézségeket milyen egyéb megoldásokkal lehetne orvosolni. Itt merült fel javaslatként a parkolóövezet bővítése erre a területre is, hiszen jelenleg az övezeten éppen kívül esnek az itteni parkolók, és így sokan próbálják meg itt letenni a kocsijukat.

KÖZÖSSÉG

A közösségi terek és közösségi használat témája kapcsán egyetértés volt az asztaltársaságnál abban, hogy játszótér van elegendő a környéken, így ilyen funkcióra nincs szükség a parkban.

A jelenlegi használat kapcsán azt állapítottuk meg, hogy van „jó” és „rossz” használat: a helyiek közösségének is otthont tud adni a park, de azoknak is, akik nem tartják be a kulturált viselkedés szabályait. Szóba került, hogy természetesen a „jó” használatot is élheti meg valaki zavarónak– ám ez az a szint, amit el kell tudni viselnie az ittlakóknak, hiszen egy köztérről van szó, amit több közösség is látogat. A cél tehát a „jó” használat erősítése, a „rossz” használat megelőzése, és egy optimális használat, vagyis a közösségek, az itt lakók és a környezet közötti összhang kialakítása.

Ehhez felmerült és – mint nem megvalósítható ötlet – azonnal elvetésre is került a park körbekerítése. Az is elvetésre került, hogy a rossz használat miatt a jó használat is ellehetetlenedjen. Ehelyett az a javaslat született, hogy a házirend megalkotásával és kitáblázásával, felügyelettel, térfigyelő kamerával, közvilágítással kellene visszaszorítani a főleg az italbolt miatt megjelenő rossz, és innovatív megoldásokkal, a helyi intézmények (pl. óvoda) bevonásával erősíteni a jó használatot.

 

A két csoport kölcsönösen bemutatta egymásnak a saját eredményeit. A mintegy kétórásra nyúlt találkozó végén már a szürkület is beköszöntött, így nem kezdtünk bele a különbségek megvitatásába, hanem abban maradtunk, hogy a következő, második alkalmon – aminek pontos időpontja később kerül meghatározásra – folytatjuk a megkezdett eszmecseréket.

Ezúton is nagyon köszönjük mindenkinek, aki részt vett az első közösségi tervezési találkozón!