A Népliget jövőképe

Hogyan újuljon meg a Népliget?

A Népliget hiába Budapest legnagyobb közparkja, az elmúlt évtizedekben kevés figyelmet kapott, és napjainkra már több kedvezőtlen folyamat helyszínévé vált. A Fővárosi Önkormányzat most stratégiai tervet készít a Népliget közparki felújítására, zöldinfrastruktúra-fejlesztésére. A stratégiai terv nem más, mint egy jövőkép, ami kijelöli a rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztési és fenntartási feladatokat, előkészíti a részletesebb tervezések programját – fontos tehát, hogy minden érintett be tudjon kapcsolódni a megalkotásába.

A Fővárosi Önkormányzat, a részvételi tervezés elkötelezettjeként, először az itt található kérdőív segítségével szeretné megismerni a parkhasználók véleményét. Már magának a kérdőívnek az összeállítása is közös munka volt, hiszen a tervezést végző Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. szakmai szempontjai mellett a X. Kerületi Önkormányzat, több környékbeli civil szervezet és a Kormány értékes észrevételei is megjelennek benne.

A 2021. január 31-ig kitölthető kérdőívben többek között a jelenlegi használati szokásokról, a park értékeiről és problémáiról, az általános fejlesztési irányokról mondhatják el véleményüket a válaszadók. Olyan specifikus kérdések is felmerülnek, mint például az ún. „kaputérségek” kialakítása, vagy épp az egykori Jurta Színház és a Víztorony épületeinek hasznosítása.

kaputerseg_Nepliget

Fontos kérdés a park zöldfelületeinek jövője is, ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben degradálódott a park eredendően nagyon értékes, változatos faállománya. Az idős faegyedek jelentős része megsérült az elmúlt évek nagyobb viharaiban, az állomány öregedését a különböző betegségek is gyorsítják, a korhadó faegyedek pedig balesetveszélyt okoznak. Az átfogó megújítás hiányában, az alacsony fenntartás következményeként az agresszíven terjedő, idegen fafajták spontán térnyerése figyelhető meg, ami a lombkoronaszint záródását eredményezi a park jelentős területrészein, ezáltal az egykori angolpark tisztásai elmosódnak, a tágas szabadtérségek fokozatosan eltűnnek. A több mint 10 ezer egyedből álló faállomány egyharmadát invazív, telepítésre nem javasolt fajták alkotják. Fentiek alapján az állomány átfogó rekonstrukciója egyre sürgetőbb feladat.

Számos kérdés van tehát, amit nem csak a szakmabelieknek, hanem a park használóinak is érdemes végiggondolni. Bízunk benne, hogy minél többen megfogalmazzák véleményüket, ezzel is segítve a lehető legjobb stratégiai terv elkészítését.